Mivel a Microsoft rengeteg technológiát vásárolt a DOS/Windows készítése során, bár jogilag birtokában van a megvett technológiák kódja, a copyrightszabályok szerint egyszerű közreadásuk olyan tömegesen sértene licencjogokat, amire még nem volt példa a történelemben. Példaként Johnston épp azt elemzi, miért semmisítették meg Eckert és Mauchly ENIAC-szabadalmát vagy két évtizeddel később a mi Neumann Jánosunk korai időkből származó számítógép-tervvázlatai miatt, jóllehet a terv titkossága folytán akkoriban nem is kerülhetett igazán a tudományos publikum elé. A copyrightot pedig, aminek oltalmi ideje például sokkal hosszabb, mint egy szabadalomé, komolyan kell venni, különben alapjaiban rendül meg az egész licenc-világbirodalom.

Ha ezt a gondolatmenetet továbbvisszük, a Unixok kidolgozása során bizony igen sok licencjogsértés történt, amelyek mellett a Unix-társadalom szinte mindig szó nélkül elment. A Sun Solaris forráskódjának "közreadása" azonban szerintem minden eddiginél komolyabb problémákat vet fel. Az igaz, hogy a Sun a Novelltől (ijedtében) megvette a teljes forráskódot, ez azonban őt sem jogosítja fel a benne létező összes technológia minden további nélküli publikálására. Még akkor sem, ha a Sun szinte udvari szállítója volt a Novell előtti forráskód-tulajdonos Unix Systems Laboratorynak. Így a Novelltől szinte a saját technológiáit vásárolta vissza (jó pénzért). A Sun tulajdonképpen a teljes forráskódot adja közre, ami igazából még csak nem is a mostani gondozóé, a Santa Cruz Operationé, hanem az egész Unix-társadalomé. Ezt vehetnénk úgy, hogy jól van, akkor most visszakerül mindenkihez. Az igazság viszont az, hogy a Sun részben más tollaival ékeskedik. Kisajátítja a közkincset, és eljátssza vele a filantróp mecénás szerepét. Persze a FreeBSD már korábban elkövette ugyanezt a bakit, csak eddig ez sem bújt ki a csőből.

Kicsit humoros, hogy erre éppen a "Unix-ellentábor" nyíltsági problémái kapcsán lehetett rájönni. Egyébként ma már a Unixok forráskódjából nemhogy a jogászok siserehada, de még az eredeti szerzők sem tudnák biztonságosan felfedni saját kódrészeiket, és ugyanez a Windows esetében is fennáll. Akárcsak az OpenSource Linux copyrightja esetében. Viszont Linus Torvalds nem is akar a Linuxszal egyedül fényeskedni. Ahogy tulajdonképpen Bill Gates sem a Windowsszal. Pedig mindkettőjük több joggal tehetné, mint bárki más. A WindowsWorld és más Microsoft-rendezvények ma már korántsem csak a Microsoftról szólnak, ezek az egész ablaktechnológiás társadalom megmozdulásai. Amelyek egyikén nemrég a magyar Hypermedia Systems is díjat nyerhetett.

Most pedig a bírói ítélet Damoklész kardjaként függ Bill cége fölött. Mint kiderült, ez volt "az a péntek", amelyen kihirdették a verdiktet: a Microsoft kegyetlen elnyomó, a fejlődés gátja. Azért megvárták, amíg a tőzsde bezár, hogy az üzletembereknek legyen egy hétvégéjük, mondjuk 100 000-ig számolhassanak, mielőtt tőzsdei spekulációikról döntenének az új helyzetben. Így azután hétfőn már csak 3%-os volt az árfolyamesés...