A negyedik alkalommal megrendezett konferencia a konvergenciával, a távközlési cégek, az informatika és a média közötti összetartással foglalkozik. A miniszter hangoztatta: célkitűzés, hogy öt éven belül minden magyar háztartásnak legyen fizikai lehetősége az internet-csatlakozásra. Ha meg tudják valósítani a hálózati lefedettséget szélessávban minden háztartásra, akkor nem utópisztikus az a terv, hogy valóban legyen is tíz éven belül internet minden háztartásban - tette hozzá a miniszter.

Kovács Kálmán szerint a digitális átállás a teljes kommunikáció területén egy karnyújtásnyira van. A konvergencia, a technológiák közötti átjárhatóság ma már nem csak egy műszaki lehetőség, hanem gyakorlat. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt két évben az internet-felhasználásban a növekedés töretlen volt, miközben megtörtént egy technológia-váltás, az átállás a szélessávra.

Kovács Kálmán kiemelte, hogy 2006-ban közel 2 millió internet-felhasználó van naponta Magyarországon. Míg 2002 közepén mintegy 15 millió kattintás volt Magyarországon naponta, addig 2006 januárjára ez a szám mintegy meghétszereződött, elérte a 110 milliót.

Elmondta: a piaci versenyképesség kulcsa a tartalomszolgáltatásban való megjelenés. Kitért arra, hogy a fogyasztó oldaláról nézve kezd eltűnni a különbség a vezetékes, a mobil, a kábeles és a műsorterjesztési szolgáltatások között. A jövő az integrált szolgáltatások felé vezet, és ennek kell a szabályozás oldaláról is megfelelni - tette hozzá.

A miniszter a teljes digitális átállás társadalmi hatásai közül, a közvetlen fogyasztói hasznon túl kiemelte a versenyképességi, innovációs és a társadalmi esélyteremtés elemeit.

Alun Michael, az Egyesült Királyság ipari és regionális minisztere a digitális televíziózás tapasztalatairól szólva elmondta, hogy Anglia az elsők között tért át 1998-tól a digitális szolgáltatásokra, és jelenleg a lakosság 66 százaléka használja a szolgáltatást. Elmondta: a teljes analóg leállásra és a digitális átállásra meghatározott időpont az Európai Unióban 2012. Kiemelte, hogy Amerikában az informatika és a kommunikációs technológia 80 százalékban járul hozzá a GDP növekedéséhez, az EU-ban viszont ez az arány csak 40 százalék volt.

A konferencia sajtótájékoztatóján Kovács Kálmán kiemelte, hogy az információs társadalom kialakulása érdekében Magyarország technológiai oldalról, szabályozási oldalról és felhasználói oldalról is megtette azokat a lépéseket, amelyek alapján elmondható, hogy nem fog Európától lemaradni, akár ott lehet az élvonalban. Hozzátette: minél gyorsabb az áttérés az új digitális platformra, annál nagyobb az esély Magyarország versenyképességének emelésére.