A második negyedévtől a Nokia is megérezte az erős versenyt. A kereslet ugyan a vártnál nagyobb volt, de a többlet főleg Ázsiában és Kelet-Európában jelentkezett az egyszerűbb, olcsóbb készülékek iránt. Ez összenyomta a profitrést, és a Nokia szerint az irányzat folytatódik, annak ellenére, hogy az utolsó negyedévben 12 új modellel rukkoltak elő, és megkezdték másik 12, korábban bejelentett új modell első kiszállítását. Az utolsó negyedévet terhelte a vállalati megoldások veszteséges részlegének 29 millió eurós átszervezése is.

Az utolsó negyedévben a Nokia adózott eredménye 1,073 milliárd euró volt, 1 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi 1,083 milliárdnál. Az üzemi eredmény 6 százalékkal 1,368 milliárd euróra csökkent 1,45 milliárdhoz képest, ezen belül a mobiltelefon-gyártásban 4 százalékkal 1,06 milliárd euróra csökkent, a multimédia-termékeknél 85 százalékkal 310 millió euróra nőtt, a vállalati megoldásoknál az üzemi veszteség 136 millió euróra nőtt 44 millióhoz képest, a hálózati termékeknél 12 százalékkal 268 millió euróra csökkent a többlet. A teljes forgalom 9 százalékkal 10,333 milliárd euróra gyarapodott - ez rekord az eddigi negyedik negyedévek történetében - 9,456 milliárdhoz képest.

Ezzel egész évben a Nokia 3,616 milliárd eurós adózott eredményt ért el, 13 százalékkal többet a 2004-es 3,192 milliárdnál. Az üzemi eredménye 7 százalékkal 4,639 milliárd euróra nőtt 4,326 milliárdról, ezen belül a mobiltelefon-gyártásban 5 százalékkal 3,598 milliárd euróra csökkent, a multimédia-termékeknél (ezek főleg számítógépek) majdnem ötszörösére, 836 millió euróra nőtt, a vállalati megoldásoknál az üzemi veszteség 258 millió euróra nőtt 210 millióról, a hálózati termékeknél 3 százalékkal 855 millió euróra csökkent a többlet. A forgalom 16 százalékkal - 2000 óta a leggyorsabban - 34,191 milliárd euróra nőtt 29,371 milliárdról.

A 2004-es adatokat végig felülvizsgálták.

Az utolsó negyedévben a Nokia becslése szerint a gyártók világszerte 244 millió készüléket adtak el, 23 százalékkal többet, mint a harmadik negyedévben és 25 százalékkal többet, mint 2004 utolsó negyedében. Ebből a Nokia részesedése 83,7 millió volt, 26 százalékkal több, mint az előző negyedben és 27 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A harmadik negyedévhez képest 1 százalékponttal 34 százalékra nőtt a világpiaci részaránya, az egy évvel korábbihoz képest viszont nem változott. A profitrést erősen nyomta, hogy míg Kínában 64 százalékkal több készüléket adtak el, mint 2004 utolsó negyedévben, és Ázsiában 42 százalékkal többet,
Európában - a cég legnagyobb piacán - csak 23 százalékkal, Észak-Amerikában 22 százalékkal bővült az értékesítés, mennyiségben számolva.

A tavalyi egész évről a Nokiánál úgy becsülik, hogy a világpiac 24 százalékkal 795 millió készülékre nőtt, és ebből a cég részesedése 265 millió készülék volt - rekord mennyiség - 28 százalékkal több a 2004-esnél, vagyis évi átlagban a piaci részarányuk nőtt, 33 százalékra.

A mostani első negyedévre a piaci részarányuk emelkedését jósolták csütörtökön az egy évvel korábbihoz képest, de változatlannak vagy csak kissé emelkedőnek a tavalyi utolsó negyedhez képest.

Egész évre a készülékek világpiacának több mint 10 százalékos növekedésére számít a Nokia. Bizonyára növekedni fog az érték is, bár ezt továbbra is korlátozzák a feltörekvő piacok, írták a csütörtöki beszámolóban.

A korábbi közlés szerint 2004-ben a Nokia adózott eredménye 11 százalékkal 3,207 milliárd euróra csökkent a 2003-as 3,592 milliárdról. Az üzemi eredménye 14 százalékkal 4,33 milliárd euróra esett vissza 5,011 milliárdról. A forgalma 1 százalékkal 29,267 milliárd euróra fogyatkozott 29,455 milliárdról.

A készülékértékesítés 12 százalékkal 18,507 milliárd euróra esett, az ágazat üzemi eredménye 36 százalékkal csökkent 3,768 milliárd euróra. Ezt ellensúlyozta a multimédia részleg, amely 46 százalékkal 3,659 milliárd euróra növelte bevételét és 179 millió eurós üzemi eredményt ért el a 2003, 186 milliós veszteség után, és a hálózati rendszerek részlege, amely a forgalmát 13 százalékkal 6,367 milliárd euróra emelte, és 878 millió eurós üzemi eredményt termelt az előző évi, 219 milliós veszteség után. A vállalati megoldások részlege 57 százalékkal 830 millió euróra növelte a bevételét, de veszteséges maradt, 199 milliós üzemi veszteséggel.

2004 végén a Nokia sorrendben Finnország, az Egyesült Államok és Kína után Magyarországon foglalkoztatta a legtöbb alkalmazottat, 3778 embert.

A Nokia 1999-ben építette föl komáromi gyárát, körülbelül 100 millió euróért. A gyárat tavaly, több mint 50 millió eurós költséggel, új üzemcsarnokkal bővítette.

A Nokiánál tavaly augusztusban jelentették be, hogy a vezérigazgató, Jorma Ollila idén júniusban megválik tisztségétől, a cég elnöke lesz, és a helyébe Olli-Pekka Kallasvuo lép, aki a vállalat fő egységét, a mobiltelefon-részleget vezeti. A cégnél a vezetőváltást "sima átmenetként" értékelték, tekintettel arra, hogy az 54 éves Ollila közeledik a nyugdíjkorhatárhoz.

Ollila 1992-ben állt a Nokia élére, addig ő is az - akkor még sokkal kisebb - mobiltelefon-részleget vezette. Irányításával alakult át az 1865-ben fa- és papíripari vállalatként született Nokia gumiipari, kábelgyártó, tévégyártó és távközlési berendezésgyártó konglomerátumból, kevesebb mint tíz év alatt, a mai, szigorúan fókuszált mobilkészülék- és multimédia-gyártóvá és mobil távközlési technológiafejlesztővé.

Az 52 éves Kallasvuo 25 éve dolgozik a Nokiánál. 2004. januárban vette át a mobiltelefon-részleg irányítását, előzőleg tíz évig a társaság pénzügyi igazgatója volt.