Az ítélet azért számít mérföldkőnek, mivel ezidáig a legtöbb országban nem alakult ki hivatalos jogi álláspont az internetes P2P fájlmegosztó hálózatokon folyó zeneterjesztő tevékenységgel kapcsolatban. A brit lemezkiadók szövetsége (BPI) 2004 októbere óta mintegy 139 hasonló keresetet nyújtott be különböző bíróságokhoz, az ügyeket azonban többnyire peren kívül rendezték: a legmagasabb kifizetett összeg eddig 6500 font volt. A két meg nem nevezett férfi azonban az első olyan személyeknek számít, akiket bíróság ítél kártérítésre. Az angolszász törvénykezésben az ilyen ítéleteknek általában precedensjellege van, vagyis valószínűsíthető, hogy hasonló ügyekben a jövőben is hasonló eredmény várható, ami talán visszatartó erővel hat majd a nem jogtiszta zenék terjesztőire.

Az alpereseket a kártérítésen felül a perköltségek megfizetésére, illetve magától értetődően illegálisnak minősített tevékenységük beszüntetésére is kötelezték. A BPI ügyvédei szerint a döntés mérföldkőnek számít az online fájlmegosztók elleni küzdelemben, akiknek a tevékenysége a szervezet szerint a CD-hamisítás mellett az egyik fő oka az iparág 1999 óta tapasztalható forgalomcsökkenésének.