A vádiratban a szerzői jogok különösen nagy vagyoni hátrányt okozó megsértése szerepelt, hiszen a gyártók engedélye nélkül értékesített a kft. szoftvereket; ezeket illegális másolással szerezte. A visszaélők a programok készítőinek 1994-es árakon összesen 7,5 millió forint kárt okoztak. (Az okozott kár nagyságától függően a hasonló bűncselekmények elkövetői 2,5 év börtönbüntetésre, közmunkavégzésre, a kártérítés megfizetésére vagy megrovásra számíthatnak.) A legtöbb talált szoftver eredetileg a Novell Incorporated fejlesztése, így a csalás miatt a legnagyobb veszteséget ők szenvedték el, káruk majdnem 6,7 millió forint.

Az egyes szakértők szerint túl szigorú ítélet egy négy éve kezdődött vizsgálatot zárt le. Házkutatást tartottak 1995-ben egy győri ügyvéd lakásán, ahol a rendőrség olyan programokat talált, amelyek eredetét nem tudta hitelt érdemlően igazolni a tulajdonos. Később kiderült, a jogász a PC Trade-től vásárolt számítógépet, s az annak működéséhez szükséges alapszoftverek nem voltak hitelesítve. A társaságnál a házkutatás 49 darab (35-féle) olyan programot talált, amelynek eredetét nem tudták igazolni, sőt - mint kiderült - a kft. ügyfele volt jó néhány közintézmény és jelentős vállalat, amelynek illegálisan másolt programokat adtak el.

A Novellnél elmondták, fontosnak tartják a rendőrségi eljárásokat az illegálisan másolt szoftverek használóival és forgalmazóival szemben, ők pedig a tájékoztatás és a megelőzés eszközével élve küzdenek a visszaélések ellen. Arról, hogy az őket ért veszteségek miatt indítanak-e polgári pert, a Novell csak később dönt.

A közeljövőben a hasonló ítéletek gyakoribbá válhatnak - nyilatkozta Sebők Erzsébet, a Business Software Alliance Magyarország (BSA) főtitkára -, hiszen hasonló ügyekben 2-3 év alatt hoz döntést a bíróság. A rendőrség pedig - az erre szakosodott és világszerte működő BSA tanácsadását felhasználva - még csak öt-hat éve indít eljárásokat az illegálisan másolt programok használói ellen. A főtitkár hozzátette, hogy a szoftverekkel való visszaélések tavaly 38 millió dollár kárt okoztak Magyarországon. Az irodai alkalmazásra készült programok 57 százaléka nem a gyártótól, illetve forgalmazótól kerül a felhasználókhoz.