A spam angolul hivatalosan löncshúst jelent, a szlengben viszont olyan ehetetlen étel megjelölésére használják, amit a vásárló azonnal a szemétbe hajít. Az internet terjedésével a spam nem csak a konyhában, hanem az elektronikus levelezésben is egyre több bosszúságot okoz a felhasználóknak, szolgáltatóknak egyaránt.

A tömegesen érkező nem kívánt üzenetek több szempontból is veszélyesek: gátolják az internet működését, elolvasásuk a fogadónak, a nem kívánt forgalom pedig a szolgáltatónak jelent többletköltséget - mondta el Mayer Erika, az Informatikai Felhasználóvédelmi Iroda jogásza az A38-as hajón szervezett fórumon. A spamek ezenkívül bizonytalan eredetűek, az általuk reklámozott termék minősége pedig megkérdőjelezhető - tette hozzá.

"Egy európai felmérés szerint az internetezők 20 százaléka rendszeresen elolvassa a spameket, húsz százalékuk pedig vásárol is a reklámozott termékből - mondta el Kolozsi Sándor, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség reklámfelügyeleti osztályának vezetője. Magyarországon is szép számmal akadnak, akik "bedőlnek" a spameknek. "Egy esetben valaki 200 000 forintért vásárolt egy elektromos zongorát, de a hangszert nem kapta meg, a pénze elveszett - mondta Kolozsi Sándor.

Az elektronikus és kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvény ugyan tiltja, hogy bárkinek, aki ahhoz előzőleg nem járult hozzá, reklámüzenetet küldjenek, a hatályos jogszabályt kevesen ismerik és még kevesebben tartják be - hangsúlyozta Both Vilmos, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének elnöke.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) - a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség javaslatára - a tavalyi év során közel száz esetben indított eljárást. "Az eljárás során a fokozatosság elvét érvényesítettük: a reklám küldőjét először eltiltottuk a további tevékenységtől és csak azután szabtunk ki rá bírságot, amelynek a felső határa 500 000 forint" - mondta el Sylvester Nóra, az NHH Informatikai Szabályozási igazgatója.

A beérkezett panaszoknál nagyságrendekkel több embert érint a spamek által okozott bosszúság, vagy esetleg kár. "Ennek leginkább az az oka, hogy a bejelentők félnek kilépni az internet jelentette névtelenségből, az eljárás során ugyanis az adataikhoz hozzáférnek az ügyben érintettek is" - vélekedett Kolozsi Sándor.

Ha valaki úgy dönt, hogy elege van a löncshúsból, vagyis az elektronikus postaládájába tömegével érkező reklámokból, a www.baratsagosinternet.hu weboldalról letöltheti azt a mintalevelet, ami a fogyasztóvédelmi eljárás elindításához szükséges.