A törvény az utolsó hiányzó láncszem volt abban a jogszabály alkotási folyamatban, amelyet az elektronikus hírközlésről, valamint az elektronikus információszabadságról szóló törvénnyekkel az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megkezdett - közölte az informatikai és hírközlési miniszter közleményében.

A Fidesz által benyújtott és az MSZP által támogatott módosító indítványok szavazását követően az ellenzéki párt nem járult hozzá a végszavazáshoz sem.

A Fidesz szándéka arra irányult, hogy a digitális korban is fenntartsák, sőt kiszélesítsék az ORTT tartalomszabályozó szerepét. Ezzel modernkori inkvizíciót hívnának életre, ami nem csak a tévéadások, hanem az internet, illetve a mobiltelefonos adattovábbítás felett is bábáskodhatna. Egy modern technológiai vívmányra szeretnék ráhúzni anakronisztikus, mindent szabályozni akaró elképzeléseiket - szögezte le a miniszter.

A parlamenti döntés nyomán Magyarországon sok hónapot késik a digitális átállás szabályozása. E mellett nagymértékben gyengülnek az ország tárgyalási pozíciói az ENSZ májusi távközlési fórumán, ahol az elkövetkező ötven évre eldől, hogy egy-egy európai ország hány földi sugárzású digitális frekvenciával gazdálkodhat. A hosszabb ideig megmaradó párhuzamos analóg és digitális műsorszórás (simulcast) magas költségei miatt az átállás társadalmi költségei lényegesen magasabbak lesznek a feltétlenül szükségesnél.

Kovács Kálmán miniszter, a Szabad Demokraták Szövetsége országos ügyvivője szerint a választások után a liberális párt az új parlamentben is szorgalmazni fogja a digitális televíziózásról szóló törvény elfogadását.