A versenytörvény értelmében a fogyasztók megtévesztésének minősül, s ezért jogellenes, ha az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről – így különösen a forgalmazási módról, a fizetési feltételekről, a kapcsolódó ajándékokról, az engedményekről, a nyerési esélyről – a vállalkozás megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad. Annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e, az abban használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó. Ugyancsak a versenytörvény szerint tilos a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazása. Ilyen módszernek minősül különösen, ha olyan körülményeket teremtenek, amelyek jelentősen megnehezítik az áru, illetve az ajánlat valós megítélését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását.

A GVH Versenytanácsának gyakorlata szerint a nyereség és vagyonszerzés céljából gazdasági tevékenységet folytató vállalkozással szemben általános követelményként fogalmazódik meg, hogy a fogyasztóknak szóló tájékoztatása igaz és pontos legyen. A versenyhelyzetben levő vállalkozással szemben fokozottan elvárható, hogy a vevőcsalogató információk valósak és tényszerűek legyenek.

A fentiek fényében a GVH Versenytanácsa határozatában megállapította, hogy az Elektro Computer, a Budapest Bank, a Magyar Cetelem Bank és a Credigen Bank a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartást tanúsított, amikor a 2005. június 1-től október 4-ig terjedő időszakra szólóan érvényes, az Interneten is közzétett „Elektro Pont” reklámújságok által a fogyasztók arról kaptak tájékoztatást, hogy az „Elektro Pont” üzletekben a reklámújságok érvényességi időtartama alatt ingyen hitel igénybevételével vásárolhatnak meg minden azokban forgalmazott terméket. Ez azért nem volt a valóságnak megfelelő, mert egyrészt a bankok az „Elektro Pont” üzletek vonatkozásában az általuk rendelkezésre bocsátott ingyen hiteleket korlátozták, másrészt az ingyen hitel csak a bankok által meghatározott, konstrukciókként eltérő mértékű összeghatárok között volt igénybe vehető. A reklámtörvény szabályai alapján az Elektro Computer mellett a három bank is reklámozónak minősült, s így a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásáért őket is felelősség terheli.

A megállapítást nyert az is, az Elektro Computer akkor is a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartást tanúsított, amikor a 2005. október 5-től 11-ig és az október 12-től 18-ig terjedő időszakra vonatkozó, az Interneten is közzé tett reklámújságokban arról tájékoztatta a fogyasztókat, hogy a fogyasztók az „Elektro Pont” üzleteknek a reklámújságok érvényességi időtartama alatt egy akció keretében ingyen hitel igénybevételével vásárolhatnak egyes termékeket, ugyanakkor az ingyen hitel nyújtásával kapcsolatban az „akciós jelleg” nem állt fenn.

A GVH Versenytanácsa megállapította továbbá, hogy az Elektro Computer és a Magyar Cetelem Bank a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartást tanúsított, amikor a 2005. július 1. és szeptember 31. között közzétett óriásplakátokon arról tájékoztatták a fogyasztókat, hogy valamennyi „Elektro Pont” üzletben egyes „Electrolux” termékek 0% THM-es, a Cetelem által nyújtott ingyen hitellel vásárolhatók meg, miközben ebben az esetben is érvényesült az ingyen hitehez jutás korlátozott volta.

A fentiek alapján a GVH Versenytanácsa a „Elektro Pont” üzletekben igénybe vehető ingyen hitelekről adott tájékoztatás kapcsán tanúsított jogsértő magatartás további folytatását megtiltotta, s jogsértő tevékenységükért a következő versenyfelügyeleti bírságokat szabta ki: Elektro Computer (105 millió Ft), Budapest Bank (36 millió Ft), Credigen Bank (2 millió Ft), Magyar Cetelem Bank (25 millió Ft).

A GVH Versenytanácsa a bírság kiszabásánál az Elektro Computer, a Budapest Bank és a Magyar Cetelem Bank esetében súlyosbító körülményként értékelte, hogy az elmúlt években a GVH Versenytanácsa e vállalkozásokkal kapcsolatban (az Elektro Computer és a Budapest Bank esetében három-három alkalommal) már megállapította, hogy a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartást tanúsítottak.