A középvállalkozások ügyvezetőinek közel kétharmada (63 %) jelezte, hogy a nagyobb riválisok növekvő ereje jelenti majd az elkövetkezendő három évben a legnagyobb veszélyt számukra. Egyetértés mutatkozott a válaszadók között arra vonatkozólag, hogy a piac telítettsége, az árak csökkentésére irányuló nyomás, valamint a megfelelő képességekkel rendelkező munkaerő hiánya jelentik a legnagyobb kihívást a középvállalatoknak a jövőben, ha hatékonyan akarnak tevékenykedni.

A középvállalatok felismerték, hogy a nagyobb riválisokkal szemben kifejezett előnnyel rendelkeznek, mégpedig - állításuk szerint - az alkalmazkodó képességgel (47 %), a rugalmasabb árkialakítással (42 %) és az ügyfelekkel való szorosabb kapcsolattartással (41 %), amelyek a piaci részesedésért folytatott harc fontos fegyverei. Azonban a vezetők attól tartanak, hogy pontosan ezek a jellemzők lesznek azok, amelyek a cég növekedésével valószínűleg elvesznek majd.

A stratégiákban történő változásokra való gyors reagálás képességét a válaszadók 44 százaléka említette meg mint olyan jellemzőt, amely leginkább elveszhet a cég növekedése során; 36 százalékuk pedig azt is elmondta, hogy az ügyfelekkel való szoros kapcsolattartás előnye is kevésbé lenne jellemző a cég terjeszkedése esetén. Egy olyan környezetben, ahol az ügyfelek minden iparágban egyre nagyobb igényeket támasztanak, az ázsiai (APAC) válaszadók leginkább attól tartanak, hogy kevésbé tudnak rugalmasan reagálni az árakat illetően, és közel egyharmaduk ezt emelte ki legkönnyebben aláásható jellemzőként, szemben az Egyesült Államok válaszadóival, akiknél csak egynegyed volt ez az arány.

A cég növekedésével párhuzamosan felmerülő aggodalmak ellensúlyozására a középvállalatok határozott, kezelhető megközelítési módszert választanak. A felmérésben részt vevő cégek nagy részénél az igazgatóság és a menedzsment meghatározott egy bizonyos optimális növekedési ütemet. Ez különösen igaz az ázsiai (APAC) cégekre, amelyek az európai társaiknál sokkal határozottabban vázolták fel az optimális növekedés és méret arányait – 73 %-uk tette ezt meg, szemben az európai 53 %-kal. Minden régióban jellemző, hogy a legtöbb középvállalat hajlamos „egyedül belevágni az üzletbe”, és 68 %-uk célul tűzi ki a szerves növekedést. Ez szöges ellentétben áll a szélesebb piaccal, ahol 2004 és 2005* között 38 %-os cégegyesülési és vállalatfelvásárlási tevékenység volt tapasztalható. Ez a trend várhatólag 2006-ban is folytatódni fog, mivel a nagyobb vállalatok is folyamatosan keresik a terjeszkedés útját.

A korlátozottabb üzleti lehetőségek és a fokozottabb piaci verseny arra készteti a középvállalkozások vezetőit, hogy újraértékeljék a terjeszkedési stratégiákat. A felmérés jelentős különbségeket mutat arra vonatkozólag, hogy ezt hogyan lehet elérni. Az Amerikai Egyesült Államokban a válaszadók több mint 60 %-a azt a célt tűzte ki, hogy szélesítse a már létező ügyfélkörét, szemben az ázsiai (APAC) és európai társaikkal (a felsorolás sorrendjében: 50% és 46 %), ahol ez az arány kevesebb, mint a megkérdezettek felét jelentette. A válaszadók Ázsiában és Európában is nagyobb hangsúlyt fektettek a munkafolyamatok fejlesztése által elérhető költségcsökkentésre (a felsorolás sorrendjében 61 % és 51 %) szemben az Amerikai Egyesült Államokkal, ahol ez az arány 36 %. Abban azonban mindannyian egyetértettek, hogy céljuk a globális piacon való szereplés. A vezetőknek több mint egyharmada földrajzi értelemben vett új piacokat keres a terjeszkedéshez. Különösképpen a BRIC (Brazília, Oroszország, India és Kína) piacainak megnyitása jelent újabb üzleti lehetőségeket, ahol a középvállalatoknak jó esélye van az érvényesülésre.

„A felmérés eredménye azt mutatja, hogy a középvállalatok ugyan terjeszkedni szeretnének, de félnek attól, hogy elvesztik azokat a jellemzőket, amelyek a kezdet kezdetén sikeressé tették a céget” – mondta Léo Apotheker, a SAP igazgatótanácsának tagja. „ A mai középvállalatoknak a versenyben maradás és a világpiaci változások felgyorsult ütemével való együtthaladás érdekében egy olyan optimális terjeszkedési stratégiát kell követniük, amely nem terheli meg túlságosan a szervezési struktúrát, lehetővé teszi a rugalmas fejlesztést, gyorsan reagál a változásokra, továbbá elősegíti a folyamatos jelenlétet és az ügyfelek, valamint az általuk támasztott igények iránti elkötelezettséget.”

A felméréssel kapcsolatban Denis McCauley, az Economist Intelligence Unit globális technológiai kutatócsoportjának igazgatója a következőket mondta: „A középvállalatokat minden oldalról szorongatják; az erősebb versenytársak ki akarják szorítani őket a piacról, a fogyasztók pedig egyre inkább élnek azzal a lehetőséggel, hogy befolyásolják az árak alakulását és az egyéb szerződési feltételek kialakítását. Ahhoz, hogy a középvállalatok erre hatékonyan tudjanak reagálni, maximálisan ki kell használniuk az emberi erőforrásaikat és technológia nyújtotta lehetőségeket.”

A főbb kutatási eredmények a következők:

A kormány által nyújtott támogatás kulcsfontosságú a növekedés szempontjából. A felmérésben részt vevő vezetők szerint a kormány az elkövetkezendő három évben befektetési adókedvezményekkel (62%) és a bürokrácia csökkentésével (51%) tudná leginkább elősegíteni a középvállalatok növekedését. Ez a nézőpont leginkább az Amerikai Egyesült Államokban volt jellemző.

Az ázsiai cégek problémáját leginkább a szakképzett munkaerő hiánya jelenti. A hatalmas munkaerőpiac ellenére az ázsiai (APAC) régióban a cégek leginkább a szakképzett munkaerő hiányától tartanak, ami nem annyira jellemző sem Európára, sem az Egyesült Államokra. A felmérésben részt vevő ázsiai vezetőknek több mint 40 %-a gondolta úgy, hogy a szakképzett munkaerő hiánya jelentős gondot okoz számára, szemben az Egyesült Államokkal, ahol ez az arány 36 % volt, vagy Európával, ahol ez az érték már csak 28 %-ot tett ki.

Az információtechnológia a fejlődés fontos eleme lesz. A vezetők több mint kétharmada jelölte meg az IT-t, mint olyan jellemzőt, amely kulcsfontosságú szerepet tölt be növekedési stratégiájukban (68%) és amely feltétlenül szükséges rugalmasság megőrzéséhez a cég fejlődésével párhuzamosan (72%). A cégek a számítástechnikát arra is használják, hogy az ügyfelek viselkedési formáit behatóan tanulmányozzák és javítsák szolgáltatásaik minőségét.

Európa hátrányban van a világ többi részéhez képest az IT és az üzlet integrálása terén. Az Amerikai Egyesült Államok vállalatai töltik be a vezető szerepet az IT és az üzlet integrálása terén, ahol a megkérdezetteknek több mint 80 %-a értett egyet azzal, hogy az IT és az üzleti tevékenység szorosan kapcsolódik egymáshoz. Ezzel szemben Európában a cégvezetőknek csak 70 %-a gondolta úgy, hogy az informatika és az üzleti stratégia szoros kapcsolatban áll egymással.

„A magyar középvállalatok helyzete speciális abból a szempontból, hogy nyugati társaikkal ellentétben szerves fejlődésük igen gyorsan, alig másfél évtized alatt ment végbe, így piaci pozíciójuk eléréséért és megtartásáért jóval keményebb küzdelmet kellett megvívniuk. Emellett kiemelendő az a tény is , hogy országunk méretéből adódóan azok az üzleti szervezetek, amelyek nemzetközileg középvállalatnak számítanak, Magyarországon már szinte a nagyvállalati kategóriába esnek” – nyilatkozta Kelemen Róbert, az SAP Hungary kkv-szektorért felelős értékesítési igazgatója. „Tapasztalataink jelentős részben alátámasztják az SAP által támogatott globális felmérés eredményeit: az SAP Hungary-val kapcsolatban álló magyar közepes méretű vállalatok is elsősorban a kormányzati támogatások kiemelkedő szerepét hangsúlyozzák, valamint egyre inkább felfedezik az informatika nyújtotta lehetőségeket is. Ez utóbbi területen örvendetes fejlemény, hogy egyre nagyobb hányaduk ismerkedik meg a vállalatirányítási rendszerek nyújtotta előnyökkel, és választja is azokat üzleti folyamatai racionalizálására.” – tette hozzá.

A világ többi részén tevékenykedő közepes vállalattal ellentétben a magyar cégekről elmondható, hogy vetélytársként nem elsősorban az itt tevékenykedő nagyvállalatokra, hanem a más, európai uniós tagállamban hasonló területen tevékenykedő cégre tekintenek, akik az EU- csatlakozást követően teljesen ugyanazokkal a feltételekkel tevékenykedhetnek Magyarországon, mint a hazai vállalatok. Fontos különbség továbbá, hogy a megfelelő munkaerő hiánya Magyarországon elsősorban szakképesítéssel rendelkező rétegre vonatkozik, hiszen az SAP is úgy látja, hogy jelenleg a diplomával renldekezők túlkínálata jellemzi a magyar piacot.

„A magyar piac egyre versenyképesebbé válik, így a környező országokban is fokozottan számíthatunk arra, hogy magyar középvállalatok jelennek meg. Ez a tendencia kifejezetten biztató a magyar cégek fejlődése szempontjából” – fejezte be Kelemen Róbert.

A”Gondolkodjunk nagyban: Középvállalatok és a terjeszkedés kihívásai (Thinking big: Midsize companies and the challenges of growth)” c. tanulmány ingyenesen letölthető az Economist Intelligence Unit vezetői tájékoztató honlapjáról (http://www.eiu.com/ThinkingBig).

Forrás: Thomson Financial