Az IIPA amerikai szerzői jogvédő szervezet nyilvánosságra hozta éves felmérését az egyes országok kalózkodási adatairól, mely szerint Magyarország „előkelő” helyet foglal el a megfigyelni kívánt országok listáján. A közzétett adatok szerint Magyarországon 2005-ben a filmkalózkodásból származó veszteség 102 millió dollár volt, és ez a szám nem tartalmazza a magyar és egyéb nem amerikai alkotásokat sértő veszteségeket.

Magyarország évek óta szerepel az ellenőrizni kívánt országok „kalózlistáján”. Mellette szerepel még például Lengyelország, Görögország, Olaszország, Románia és Brazília. Ezeknél az országoknál is nagyobb figyelmet igényel például Kína, Ukrajna, Törökország és Izrael.

Magyarországon a kalózkodásból származó egy főre eső veszteség 2005-ben 23,6 dollár volt, mellyel a világranglistán a negyedik helyet foglaljuk el. Az első helyen Franciaország áll 35,8 dollárral, a második helyet Spanyolország foglalja el 25,8 dollárral, ezt pedig Nagy-Britannia követi 24,6 dollárral.

Az IIPA kiadvány szerint Oroszország jelenti a legnagyobb veszélyt a film- és a szoftveriparra egyaránt, mivel ott 2005-ben 81 százalékos volt a kalózfilmek és 85 százalékos a kalózszoftverek aránya. Oroszországban a legnagyobb probléma, hogy a hatóságok nem tesznek lépéseket afelé, hogy csökkentsék a kalózkodást, és büntetlenül működtetnek olyan honlapokat, melyekről bárki letöltheti a kínált filmeket, zenéket, szoftvereket minimális összegért, ami az európai és amerikai filmipart és kereskedelmet is jelentősen károsítja.

Egyre nagyobb problémát jelent világszerte az interneten folyó kalózkodás, hiszen egyre több országban terjed a szélessávú internet használata. Így például nagy veszélyt jelent Kína, India és Dél-Korea, ahol hamarosan a népesség jelentős része internet-felhasználó lesz. Erre a növekvő problémára halaszthatatlanul megoldást kell találnia az iparágnak és a kormányoknak egyaránt, hiszen globális problémát jelent.

Az IIPA jelentését elküldi az Amerikai Egyesült Államok gazdasági hatóságainak és befektetői szervezeteinek is, s ez károsan hathat a Magyarországra irányuló, különösen a Hi-Tech, beruházásokra, amelyek fokozottan igénylik a helyi hatóságok szellemi tulajdon védelmére irányuló aktivitását.