A média, a hírközlés és az informatika konvergenciája nyomán előálló új helyzet a szabályozói tevékenység olyan újragondolását igényli, amely közelíti egymáshoz a jelenleg élesen elhatárolt média- és hírközlési szabályozást. Ennek intézményi következménye akár az ORTT megszüntetése vagy más hatóságokkal történő összevonása is lehet - hangzott el a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének kerekasztal-beszélgetésén. A résztvevők többsége szerint az állami tartalomszabályozás helyett a tartalomhoz való szabad, platform-semleges hozzáférés biztosítása a legfőbb feladat; tartalmi kérdésekben pedig iparági önszabályozás kéne.

"A digitalizációval összefüggésben nincsenek tartalomszabályozási kérdések" - kezdte bevallottan provokatívnak szánt vitaindítóját Bogdán Tibor, a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda munkatársa, aki az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet szakértői bizottságának vezetőjeként nemrégiben új médiatörvény-tervezet dolgozott ki az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) megbízásából. Bogdán szerint egy majdani új médiatörvénynek három fő feladata lenne: a közszolgálatiság tartalmának újragondolása, a kereskedelmi televíziós piac kétpólusúságának felszámolása és annak biztosítása, hogy az emberi méltóságot sértő műsorok ne jelenhessenek meg a televíziók képernyőjén.

Rozgonyi Krisztina, az Nemzeti Hírközlési Hatóság tanácstagja szerint az analóg rendszerekre szabott, a piacot ma már sokszor korlátozó tartalomszabályozási struktúrákat teljesen újra kell gondolni. A cél az, hogy a különböző műsorszórási platformok szabad versenye alakuljon ki, de mindeközben az államnak hatékony szabályozási eszközökkel garantálnia kell, hogy ne alakulhassanak ki infokommunikációs monopóliumok.

Kolosi Péter, az RTL klub programigazgatója szerint a digitalizáció korával elmúlt a jelenlegi médiatörvény alapjait meghatározó "frekvenciaszűkösség" problémája, ezzel szerinte alapjaiban változott meg a médiapiac helyzete. Mivel a digitális műsorszórás lehetőségének megteremtésével jelentősen egyszerűsödött a televíziós tartalmak piacára való belépés, mindez oda vezet, hogy ma már megkérdőjelezhető, hogy egyáltalán szükség van-e olyan szervezetre, amely kifejezetten az elektronikus médiumok ellenőrzésével foglalkozik.

Molnár-Bíró György, a Kende Ügyvédi Iroda szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy véleménye szerint ésszerű lenne az ORTT és az NHH összevonásával egyetlen szabályozási hatóság felállítása. Mindez egybevágna több európai ország gyakorlatával és megkönnyíthetné azon EU-irányelv adaptálását is, amely nem csatorna-specifikus, hanem a tartalomtípusra irányuló szabályozási megközelítést ír elő a tagországoknak. A szakember elképzelései szerint a hatékonyabb működés során megspórolt pénzt közszolgálati tartalmak előállítására lehetne fordítani.

Horvát János, a Sport 1 televízió elnöke szerint a digitalizáció korában tartalomszabályozás helyett inkább hírközlési-technológiai szabályozásra van szükség, a tartalomhoz való szabad hozzáférés problémáira kell megnyugtató megoldást találni. A tartalmi sokszínűség miatt a tartalomszabályozás kérdésére a legjobb választ nem az állami beavatkozás, hanem - hasonlóan az internetes tartalomszolgáltatásban már évek óta sikeresen működő modellhez - az iparági önszabályozás jelentheti.