„Új fogalom fészkelt az értelmező szótárba, a blindre és a blokád közé. Ez az új szó a blog. Aki világhálójáró, az tudja már, mit jelent. Akinek még idegen a számítógépes világ, annak legyen elég most megismerkedni egy köztes fogalommal, a papírbloggal. Az olvasó ráléphet most egy ösvényre, mely, ha fennkölten akarunk fogalmazni, a Gutenberg-galaxist köti össze az Internet-bolygóval. Egyszerűbben pedig azt mondhatjuk: az olvasó most egy elektronikus napló és egy hagyományos könyv izgalmas elegyét tartja kezében, amely ízig-vérig modern, hisz az utazási élménybeszámolók mögül olyan „forradalmian új” témák sejlenek föl, mint a szerelem, a szerelmi bánat, a vigasztalódás, és a már-már elveszettnek hitt nőiség újrafelfedezése.” (Veres Mária)
A papírblog története
Minden a bloggal (hamaranna.blog.nol.hu) kezdődött. A szerző mit sem sejtve az interneten kezdte el szórakoztatni olvasóit indiai utazásának történetével. Közzétette kalandos élményeit és az utazás alatt készített fotókat. Alig két hónapja futott a blog, máris felfedezték az olvasók. A Golden Blog 2005 versenyében a közönség többezer internetes napló közül a legjobb száz közé választotta, és néhány hét után máris jött a könyv ötlete, melynek köszönhetően megszületett az első papírblog. A megvalósítás azért különleges, mert nyomtatásban láthatjuk viszont az elektronikus felületet, meghagyva annak műfaji sajátosságait és a hangulatfestő képeket is, ám a végeredmény mégis egy színes, izgalmas, igazi könyv lett. A szerző a posztokat sem sorolta fejezetekbe, a kiválasztott 99 fotó pedig a szövegbe illesztve kíséri végig a történetet. A papírbloggal egy új műfaj született.
A könyv bár útibeszámoló, de köszönhetően a blog műfaji kötetlenségének és személyességének olvasás közben egy érzelmes napló fejezeteit lapozgatjuk. India tehát a díszlet, amelyben az egzotikum varázsával meghintett vallomás végigfut. A történetben két nő indul útnak, hogy eltöltsön Indiában egy hónapot. Tervek nélkül vágnak neki a távoli országnak, és mi más történhetne velük: számtalan váratlan és kalandos esemény részesei lesznek.
Az India Gyógyszálló egy négyhetes, indiai utazás személyes beszámolóját rejti tehát, amelyet női tematikába ágyazottan, a szerző saját fotóival kiegészítve kap meg az olvasó. Egyediségét az új műfajként megjelenő papírblog, a szerelmi szál intim bemutatása, valamint a gazdag, képes illusztráció összekapcsolódása adja. Nem maradhat ki azonban az abszurd humor sem, amelyről Bakács Tibor Settenkedő a következőket írta:
„Az egyik részben Hamaranna védekezésképpen elröhögi magát, amikor egy leprás koldus megmaradt darabjai közelednek felé. Gyűjtöm az India-tesztek eredményeit. Léwi-Strauss antropológus látva a pokoli nyomorúságot, visszaszállt a vonatra. Teréz anya úgy döntött, nem emeli fel tekintetét, csak annyira, hogy a földön fekvőt lássa. Hamaranna meg elröhögi magát. És ez is megfelelő viszonyulás az abszurdhoz. Az abszurd meg olyan, mint a szerelem. Nincs kijárat.”
Hamaranna magáról és a könyvről
„A szüleim szerettek, és szép gyerekkorom volt. Különösebb hányattatás nem ért, elvégeztem az összes iskolát, amelyet az oktatási rendszer kínál, és sosem buktam meg. Mindig nagy barátja voltam a leírt szónak, szerettem játszani velük, ezért is jelentett nagy örömet Hamaranna történetének megírása. Remélem, ezt megérzi majd az olvasó is.” (Vincze Zita)
A bloggerek véleménye hónapról hónapra megerősítette: az India Gyógyszállót nem lehet letenni.
„Én olvastam az első betűtől az utolsóig... Köszönöm az élményt, fantasztikus volt!” (Angelina)
„Ez a rész mesteri. Borzong ettől a hátam, olyan jó.” (Ctrlhome)
„Már egy hete csak Hamarannára gondolok meg meg állva... hogy mikó gyün má' a folytatás. Osztán sejtem ám, hogy nem is oly soká befejeződik az indiai utazás, és visszacsöppensz a régi jó, megszokott kerékvágásba, és vége a Hamaranna blognak. Majd gyűjtést kéne rendeznünk, hogy újra kimehess, és újabb blogot nyithass...” (Krtek)
"Zseniális, imádnivaló, szórakoztató! Nem tudod letenni! Csudajó olvasmány, vidd magaddal a strandra is!" (Napfény Lexy)
Várhatóan nem csak az elektronikus felületet, hanem az újraszerkesztett, papírbloggá alakított formát is nagy örömmel fogadják majd az olvasók. A kézirat első olvasója mindenesetre megerősítette a bloggerek véleményét.
„Elnyeli India az olvasót, és nincs nagyobb kegyelem, mint elveszni a történetben. Így nekem is van esélyem, hogy találkozzam a lábadozó nővel, és indiai hercegnek képzelve magam, felajánljam szolgálataimat. A szerelmespár, az író és az olvasója lassan eltűnnek egy lepratelep füstjében. El kell olvasni.” (Bakács Tibor Settenkedő)
Népszabadság Kiadó
192 oldal, 99 színes képpel
3290 Ft