Szabó Katalin az információs társadalom elkötelezett, de nem kritika nélküli híve. A Corvinus Egyetem PhD-hallgatóit oktató professzor asszony a nálunk már előrébb járó országok tapasztalataiból kiindulva, de a hazai, az átlagemberek között is megtalálható „innovátorok" világát, gondolkodásmódját felvillantva sokak számára segít felkészülni az eljövendő világ kihívásaira, az új társadalmi keretek elfogadására, lehetőségeinek kiaknázására. A témát alaposan feldolgozó, magatartáskutató férjével közösen írt, várhatóan még idén az Akadémiai Kiadónál megjelenő monográfiájában – az átmenetinek tekintett információgazdaságot összefüggő rendszerként véve szemügyre – a gazdasági játékszabályok változásainak mikéntjére keresi a választ. Olvasóinknak emberközeli példákból kiindulva igyekszünk segíteni felkészülni az információs társadalomban ránk váró életre.
Az információs társadalom kifejezés ma még csak egy szűk réteg számára megfogható. Ám eszköze, az informatika még azoknak az életét is felforgatja, akik sohasem láttak számítógépet. Az információtechnológia jellegéből fakadóan az élet minden területét áthatja, a vállalkozások működésétől a foglalkoztatáson keresztül a magánéletig. A Föld minden sarkából valóságos áradata zúdul ránk az adatoknak, egy tanulmány szerint az évente termelődő adatmenynyiségből világszinten 250 megabájt jut minden egyes emberre, s csak „elektronikus dollárból" több billió cserél gazdát.
Szabó Katalin felteszi a kérdést: van-e értelme, logikája az információgazdaságnak nevezett rendszernek, megalapozott-e egyáltalán információgazdaságról beszélnünk?
Rendszerszemlélet
Az információgazdasági jelenségeket csakis rendszerben célszerű vizsgálni. „Bármennyire tisztán és logikusan írja is le valaki például a munkaviszonyok mai változását, a stabil munkahelyek megszűnését, illetve számuk drasztikus csökkentését, elemzi a munkaviszonyok fellazulását az információtechnológiák hatására, az atipikus munkák térhódítása csak a rendszer kontextusában válik érthetővé. Bármily részletes és pontos leírást ad a nemzetközi gazdaság kutatója a globalizálódó világ egy-egy szeletéről, csak a rendszer összefüggésében lesznek teljesen világosak az ott zajló történések." De milyen rendszerről is van szó? A professzor asszony a megszokottól eltérően egyfajta átmeneti rendszerként értelmezi a mai, a kapitalista ipari társadalom és az információgazdaság közötti helyzetet. S bár az átmeneti állapotok mindig óvatosságra intenek, úgy gondolja, hogy a történések és folyamatok egy újfajta gazdasági rendszert körvonalaznak. Úgy tűnik, egyes területeken – például a munkaviszonyokban – máris jelentős átalakulásról beszélhetünk, mivel a variábilis technológia által uralt terepen a biztos állás, munkahely, foglalkozás fogalma értelmezhetetlenné válik. Más területeken – például a piaci tranzakciókban – nehezebben jelennek meg az új viszonyok. Súlyuk pontos észlelését ráadásul mérési problémák is nehezítik, emiatt az új technológiák hatása a valóságosnál jelentéktelenebbnek tűnhet. Az információs technológiák terjedésének köszönhető új mintákat, szokatlan (gyakran még kiforratlan) intézményeket, mechanizmusokat azonban csak rendszerbe szervezve szabad vizsgálni, bemutatni.
„Azt állítjuk, hogy az információs korban – a gondolatok, valamint a mindennapi know-how-k sokszorosításának és terjesztésének olcsó és hatékony eljárásai miatt – gyorsabban terjednek a világban a különféle cselekvési minták és algoritmusok, vagyis könnyebben alakulnak ki a tágan értelmezett új intézmények. Elég a napi munkánkra vagy mindennapos problémáink megoldására gondolnunk. Amerikában az emberek többsége mások tapasztalatait összegyűjtve, az interneten tájékozódva kezd bele bármibe, a főzéstől a gyereknevelésen át a lakásfelújításig. Tanul mások hibáiból, és felhasználja tapasztalataikat. Nálunk igen ritka, hogy valaki építkezésnek vagy házfelújításnak nekifogva – komoly összegeket megtakarítva – az interneten, keresőkön keresztül vagy chatelve cserél tapasztalatot, gyűjt információt. A cselekvési minták átvétele nem újdonság, de terjedési sebességük, mint ahogy szélességük és mélységük is, a rendelkezésre álló információs technológiák különbségéből adódóan ma a korábbiak többszöröse. Ugyanakkor annak következménye, hogy ritkábban kell a józan eszünkre hagyatkoznunk, még ismeretlen. Persze igazából az is józan észre vall, ha nem a saját tapasztalatainkra, hanem mások bevált döntéseire támaszkodunk. Az új megoldásokat és intézményeket többnyire a nemzetközi vállalatok valósítják meg elsőként, s terjesztik azokat az egész glóbuszon."
Felismerés és cselekvés
Nem szükséges a társadalom minden rétegének kapcsolatba kerülnie az információs társadalom számára ismeretlen eszközeivel, elég, ha az általuk kínált lehetőségeket bizonyos csoportok – persze köztük az ország vezetői is – felismerik, állítja Szabó Katalin. „Afrika egyes államaiban kormány- és nemzetközi programokkal támogatják a technikától elzárt, távoli kis falvak kézművestermékeinek interneten keresztüli, többek között amerikai értékesítését, Indiában pedig az új lehetőségekkel, eszközökkel tisztában lévő úgynevezett falugazdák segítik a falvakban előállított kézművestermékek megjelenését a nemzetközi internetes piacokon. Nálunk ennek a szervezettségi szintje említést sem érdemel, csak egyedi kezdeményezések vannak, kevesen használják ki a technológiában rejlő lehetőségeket. Egy eldugott nyírségi faluban élő barátnőm, egy mezőgazdasági vállalat vezetője viszont a tejtermelést már évekkel korábban automatizálva, körbeutazva a Földet és újabb ötleteket, technológiai megoldásokat hozva magával, folyamatosan korszerűsíti virágzó gazdaságát, bizonyítva, hogy a tejtermelés is lehet nagy hasznon forrása, ha világszintű technológiával művelik. A lehetőség mások számára is nyitott, akik nem kívülről várnak segítséget, hanem maguk járnak utánuk, felismerik, és az élet minden területén kihasználják a kínálkozó lehetőségeket."
Kis lépések taktikája
Az átalakulási folyamat kezdete az óvodától kezdődően életünk minden pontját érintő gondolkodásmód-váltás lehet. Ez sokak számára megfoghatatlan, ijesztően nagy feladatnak tűnik, de ha a tökéletesség igénye helyett „mezítlábas" megoldásokban, kis lépésekben gondolkodunk, sokkal emberközelibbé és elérhetőbbé válik. „Olyan ez, mint az idehaza szintén rosszul megközelített nyelvtudás. Az idegen nyelvet beszélni (nem tudni) kívánók külföldön már szerény, 100-200 szavas szókincsüket is hasznosan forgatják, míg nálunk talán százezres nagyságrendű is lehet az ötszázas-ötezres passzív szókinccsel bírók, de a nyelvet nem beszélők, sok esetben még csak nem is olvasók (értők) száma – ami persze az internetes tartalmak körét is leszűkíti számukra."
Az informatika használatának is vannak ilyen „mezítlábas" megoldásai. Nem az óvodába befurakodó szuper képzési rendszernek kellene az első lépésnek lennie, hiszen ehhez még nincsenek meg a minden szempontból kellően felkészült szakemberek, hanem a korábban említett afrikai példát kellene alapul venni – figyelmeztet a professzor asszony.
„Annak felismerése, hogy ma már problémáink megoldására nemcsak a szomszédasszonytól és a családtól kaphatunk tanácsot, hanem ehhez az interneten keresztül rendelkezésre áll gyakorlatilag az egész világ, szintén sokat segíthet a gondolkodásmód-váltásban, s ha nem is tudunk róla, a társadalmi és gazdasági kérdések rendezésében is."
„Jobban bízhatnánk a külső vagy belső kényszerek erejében, például a nyelvtanulást illetően. Az angol nyelvű dalok belső késztetést adnak a fiataloknak, szókincsük ragad rájuk. Jó alap, csak meg kellene őket tanítanunk az így szerzett passzív szókincs aktivizálására. Ugyanígy egy negatív élmény, egy betegség is napok alatt nyelvzsenit varázsolhat az emberből, ha orvoslásához csak angol nyelven érhetők el publikációk. Az internet és a nyelvtanulás kölcsönhatása is előrevivő lehet, ha nem várva a tökéletes nyelvtudásra, már néhány száz szó birtokában kutakodunk kedvenc témáink után a világhálón."
Az egészségügy néhány egyszerűbb problémáján ugyancsak lehetne kisebb lépések megtételével segíteni, ennek akadálya ma elsősorban csoportmunka-kultúránk alacsony szintje. „A sok betöltetlen körzeti orvosi állás gondját nem helyettesítésekkel, hanem hálózatokkal lehetne részlegesen orvosolni – a kieső területeket is bekapcsolva a vérkeringésbe. A fejlettebb kultúrájú országokhoz hasonlóan – s ahogy nőgyógyászati szűréseken már nálunk is dívik – a vércukormérés, a krónikus betegek ellátása védőnői feladat lehetne, akiknek a munkája az adatokat a kialakított hálózaton továbbítva az orvosok által ellenőrizhető és követhető. De a webdoktorok is terhet vehetnének le a körzeti orvosok vállról." Ezek kis lépések, ám összhatásuk – a gyorsabb, az IT-nek köszönhetően követhetőbb betegellátás, az elégedettebb ügyfelek, a kevésbé terhelt, így a képzésre, a magánéletre nagyobb súlyt fektető orvosok stb. – pozitívan befolyásolhatja közérzetünket.
Ágensek kerestetnek
Szabó Katalin szerint ez a kormányzat vagy az önkormányzatok megbízásából működő ügynököknek, falugazdászoknak való feladat lenne, ha lennének nálunk ilyenek. Az elnevezésük kevésbé, a feladathoz való hozzáértésük annál inkább lényeges, például az a képesség, hogy a technológiai adottságok felismerésével és kihasználásával – akár a nemzetközi vérkeringésbe is bekapcsolódva – képesek legyenek felvillantani, közvetíteni az élet különböző területein kamatoztatható lehetőségeket, segíteni megvalósulásukat, s a mélyebben érdeklődőket ebbe a munkába bevonva, utánpótlást képezve tanítani.
De jobban fel kellene figyelni a mindennapok kényszere által generált civil kezdeményezésekre is. „Egy gazdasági hetilapban olvastam, hogy egy eldugott kis faluból 100 ezer forint feletti háztartásitermék-rendelés futott be egy internetes bolthálózathoz. Több szomszéd fellázadt a monopolhelyzetét kihasználva igen magas áron értékesítő boltocska ellen, s az iskolai pályázaton internet-előfizetést nyert unoka által kínált lehetőséggel élve közös rendelést adott fel az interneten. Az ilyen kezdeményezések révén hatékonyan és hatásosan lehetne – az ágensképzés nemzetközi tapasztalatait is begyűjtve – segíteni a gondolkodásmód átalakításában. Az ide vezető út az emberek saját elementáris érdekein keresztül a legrövidebb. A politikai mozgalmakban tapasztalt aktivitást a civil életre, a társadalom más területeire transzportálva, vagyis civil kezdeményezésekkel is megdöbbentő eredményeket lehetne elérni az információs társadalom elfogadása, az abba való beilleszkedés tekintetében. Ehhez néhány kellően dinamikus, a közérdeket az egyéni elé helyező ember is elegendő lenne a kormányban, az önkormányzatok különböző szintjein, aki a terepen felkutatná a hasonló indíttatású, a munka dandárját felvállaló civil kezdeményezéseket, s összefogná, támogatná, katalizálná azokat."
A kulcsszó: ötlet
Az ötlet, az innováció minden foka jelentős üzletekkel kecsegtethet. Komoly profitra azok számíthatnak, akik rájönnek, hogy ebben segíthet az IKT alkalmazása. Amerikai nagyvállalatok nagy számban foglalkoztatnak olyan külsősöket, akik a világhálón a vállalat profiljában hasznosítható ötletek után kutatnak, ők az úgynevezett technológiai vállalkozók. De a fordítottja is működik. A munkájukban megakadó technológiai fejlesztők, kutatók felvetik problémájukat az erre létrejött hálózati fórumokon, és a beérkező megoldásokat a „forrásokkal" interaktívan megvitatva, a feladatukhoz legjobban megfelelőt kiválasztva azt tökéletesítik. A Procter & Gamble például másfél millió (!) ilyen külső kutató segítségére számíthat az öt kontinensen. Gazdasági kérdéseket, problémákat is vitára bocsátanak, illetve megoldásukhoz tanácsot kérnek az erre kialakult, több tíz- vagy százezer, számos szakterületet képviselő nyugdíjasból álló hálózatokban. „A munkát gyakran ingyen vállaló nyugdíjasok bevonása a gazdaság, a társadalom számára dupla haszonnal jár" – világít rá a többszörös előnyre Szabó Katalin. „A gyakorlatilag ingyen kapott tanács hasznot hajt a cég és tulajdonosai számára, valamint a profitnövekedéssel járó többletadó a közös kasszát is gyarapítja. A magukat ismét hasznosnak érző nyugdíjasok egészségileg és pszichésen egyaránt jobb állapotban vannak a nyugdíjaséveket passzívan töltőknél." Hasonló ötletek, programok az információs társadalom és az államigazgatás több gyötrő problémájára pozitív hatással lehetnének. A kormánynak a hosszú, kilátástalan projektek és a meddő politikai iszapbirkózás helyett az ötletek gyártására és az azokat megvalósító, stratégiára felfűzhető kisebb projektek támogatására kellene ösztönözniük a vállalatokat, társadalmi és civil szervezeteket.
Persze individualizmusunk miatt ennek gátja lehet irtózásunk a hálózati és csoportmunkától. „Ázsia itt komoly előnyt élvez, kultúrájuk része a csoportmunka, erre utal a néhány ázsiai nyelvből hiányzó ťénŤ szó is. Ezek a népek egyedei kapcsolataikban definiálják magukat" – teszi hozzá a monográfia szerzője.
Globalizáció
Végül az információs társadalom összefüggéseit mindennél jobban láttató globalizáció hatásairól is érdemes néhány szót ejteni. Az internet révén a gazdaság, annak ellentmondásos következményeivel együtt, ténylegesen globálissá vált. A folyamatok mind kevésbé helyhez kötöttek, a történések a globális térben zajlanak, a korábban egyértelmű határvonalak elhalványulnak, relativizálódnak. A termékek és a szolgáltatások összecsúsznak, a pénzügyi tranzakciókat a reáltranzakcióktól elválasztó határok – ahogy az ágazatok, technológiák, tudományágak és cégek határai is – transzparenssé válnak. A vállalatot állandó bekapcsolt állapot jellemzi, a határain belüli, az osztályokat, részlegeket elválasztó falak leomlanak, s az eddig jól definiált foglalkozáshatárok elmosódnak. Így – amint a Gartner is utal rá előrejelzéseiben – az üzlet és az informatika sem marad külön világ, ami 2010-re az IT-specialisták munkaerőpiacának 40 százalékos csökkenését vonhatja maga után.
A többféle kompetencia, képzettség már ma is alapvető munkaerő-piaci követelmény és világtrend, s az egyéni életpályákban, karrierutakban ugyancsak elmosódnak a határok. Gyakran a főnök kiléte is kérdőjeles a high-tech szektorokban gyakori úgynevezett autonóm munkacsoportokban.
A tanulás és a munka között korábban egyértelmű térbeli és időbeli határvonal elmosódik, mind több foglalkoztatott kezeli munkájának természetes és elidegeníthetetlen részeként a tanulást. A gazdasági folyamatok felgyorsulásával sajátos „határozatlansági reláció" kezd érvényesülni; mire a gazdasági szereplő meghatározná, értékelné és feldolgozná a helyzetét, addigra már más helyzetbe kerül.
Ennek megfelelően az egyénnek sokkal nehezebb eldöntenie, hogy ki is ő valójában. Korábban az emberek identitása és önbecsülése nagymértékben a munka világában betöltött helyükhöz kapcsolódott. A stabil munkaviszonyok fellazulása, szétesése a fejlett világban egyben az emberek identitásának szétesését, önbecsülésének és biztonságának megrendülését jelenti.
Hová vezet mindez?
Szabó Katalin szerint az említett átmenetiség miatt ugyan ma még nem adható megnyugtató, biztos válasz a felvetődő kérdésekre, de a válaszadásra mindenkinek törekednie kell, aki abban kompetens – az egyén és a közösségek, az eljövendő társadalom működőképessége érdekében. Az új gazdaság jelenségeit és mintáit színükről és visszájukról egyaránt bemutató monográfia is erre tesz kísérletet.
IT-világ – 2010
A Gartner elemzői szerint 2010-re az IT-szakma négy szakértői területre válik szét. A technológiai infrastruktúra és szolgáltatás elsősorban a hardver- és szoftvercégek sajátja lesz, míg a felhasználói oldalon ennek csökkenek a házon belüli lehetőségei. A hálózattervezés és IT-biztonság mindenhol változatlanul erős marad.
Az informatikai tervezést és menedzsmentet – megkülönböztetett figyelemmel az információtervezésre és a tudásmenedzsmentre – a rendszerintegrátor- és a tanácsadócégek érzik testközelinek.
A folyamattervezés és -menedzsment területén a szakemberek a szabványos üzemeltetés, a versenyképes üzlet és az automatizálási szoftverek folyamatainak háromszögében találnak fejlődési lehetőségekre. Az outsourcing-szolgáltatást kínálók a felsoroltak közül az elsőt, a felhasználó cégek a másodikat, míg a szoftverkereskedők a harmadikat tartják fejlődésük zálogának.
A jövőben mind inkább szükség lesz az összefüggések feltárásához és kezeléséhez nélkülözhetetlen virtuális menedzselési képességre. Az erre szakosodóktól éppúgy elvárják a különböző időzónákban és kultúrákban élő partnerek közötti tárgyalások zökkenőmentes lebonyolításának képességét, mint a bevétel elosztásának koordinálására való rátermettséget.
Az IT-szakma 2010-re várható változásai:
Néhány munkavállaló továbbra is ragaszkodik majd a tisztán technikai területhez, de a vásárlók, a felhasználók érdeklődése a döntések pénzügyi vonatkozásait értő, világosan, érthetően kommunikáló, a változásokat kezelni, menedzselni képes, jól informált szakemberek felé fordul.