A Computerworld internetes lapjának beszámolója szerint a cégnek 50 ezer webcímet és ezer keresőszót kell átadnia. A kaliforniai bíró elutasította a tárcának azt a kísérletét, hogy érzékenyebb információkhoz is hozzáférhessen az internetezők keresési szokásairól, ami megrendítené a felhasználói bizalmat a szolgáltatóban. A Google  a cég és a felhasználók egyértelmű győzelmének nevezte a bíró döntését.

A szövetségi ügyészek az adatokat egy jogi csatában akarják felhasználni, amelynek az a célja, hogy életre keltsenek egy 1998-as törvényt. A két éve alkotmányellenesnek minősített  Child Online Protect Act (gyerekvédelem online törvény) bűncselekménynek nyilvánítja, ha a honlapok fiatalkorúak számára is hozzáférhetővé teszik pornográf tartalmukat. A jogszabályt az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója (ACLU) támadta meg arra hivatkozva, hogy tág jogértelmezésével sérti a szólásszabadságot. A kormány felkért több keresőprogramokat működtető céget  (Google, AOL, Yahoo, Microsoft), hogy adatokkal segítsék a törvény alkotmányosságáról folyó bírósági eljárást.

A Microsoft, a Yahoo és az AOL igent mondott, a legnagyobb piaci részesedéssel büszkélkedő Google azonban megtagadta a kérés teljesítését, és az igazságügyi tárca ezért indított pert ellene.

A kormány a vállalatok keresőprogramjain meglátogatott összes címet és a június 1-jével kezdődő két hónapban felhasznált összes keresőszót kérte. A Microsoft, a Yahoo és az AOL hangsúlyozta, hogy a beleegyezésük nem jelenti azt, hogy a személyes, a felhasználók magánszféráját sértő adatokat is kiadják.

Az igazságügyi tárca a kért adatokból azt akarja megállapítani, hogy milyen mennyiségű, a fiatalokra ártalmas anyag látogatható a világhálón, és mennyire hatékonyak a tartalmi szűrők.