Vigyázzunk értékeinkre!

Kolma Kornél Kolma Kornél, 1999. november 19. 00:34
Nehogy úgy járjon, mint legutóbb a Compexpo Kft., amely ugyan immáron 12. alkalommal rendezte meg a Compfair elnevezésű számítástechnikai kiállítást és vásárt, de annak virtuális vetületét nem tudta - pontosabban nem ott tudta - felépíteni, ahol szerette volna. A compfair.hu domaint ugyanis időközben bejegyeztette az Extra Bt. A cég a lapengedélyezés formális eljárását végigjárva, a bejegyzéssel járó összeggel (igazán nem sok, mindössze 10 ezer forint) a hóna alatt az illetékes minisztériumhoz besétálva kézhez vehette a dokumentumot, amelynek láttán az Internet Szolgáltatók Tanácsa (ISZT) szabadra állította a jelzőt.
Úgy tűnik tehát, hogy az iménti módszerrel ma boldog-boldogtalan bejegyeztethet bármilyen domaint, ami valójában csak részben megkérdőjelezhető, hiszen legyen a balaton.hu vagy az origo.hu azé, aki előbb ismeri fel, hogy az online business a korán ébredők paradicsoma. Az azonban már elfogadhatatlan, hogy olyan domainek kerülnek idegen kézbe, amelyekhez a való világ létező cégeinek nevei, bejegyzett védjegyei társulnak.

A helyzet paradox voltára Ihrig Péter, a Compexpo ügyvezető igazgatója egy szeptember végén napvilágot látott közleményben is felhívta a figyelmet, amelyben a következőket írta: "Az oldalon (compfair.hu) elhelyeztek (az Extra Bt.-ről van szó) egy megtévesztő e-mail címet is, amellyel kapcsolatban a Compexpo Kft. ezúton is hangsúlyozza, hogy nem egyezik meg a cég e-mail címével. A hangsúlyozásra azért van szükség, mert a magyar közvélemény egy compfair@compfair.hu cím esetén nyilvánvalóan arra gondol, hogy az oda küldött levél a Compfair szervezőihez jut el, s meg sem fordul a fejében, hogy valaki visszaélt a névvel."

Elvonatkoztatva a Compexpo esetétől, de a képtelen helyzetre visszatérve, gondoljunk bele, hogy mi minden történhet. Például egy nekünk szánt üzleti terv, partneri ajánlat, szerződéstervezet nem hozzánk, hanem a "domainbitorlóhoz" jut el, s talán még az is megtörténhet, hogy ő azt jó pénzért a konkurenciának adja tovább (hangsúlyozom, ilyenről nem tudunk, de előfordulhat).

Ráadásul a domainbitorlók elé táruló lehetőségek tárházának itt koránt sincs vége. Ugyan "macerásabb", de éppúgy célravezető a bt.-alapítás, amire legfrissebb példaként - vagy inkább okulásul - a vodafone.hu bejegyzése szolgálhat. Az ilyen ügyek orvoslására, ne adj isten megelőzésére alakult ISZT (amely mellesleg önként és dalolva építette fel elefántcsonttornyát) azonban nem áll a helyzet magaslatán. Az általa kidolgozott szabályzat hangzatos frázisai mögött a nemtörődömség, a helyzettel való maximális elégedettség húzódik meg.

A megoldást reményében az ISZT "ajtaján" tehát ne kopogtasson senki, s ha valaki mégis így tesz, ne csodálkozzon a válasz miatt: "ez nem a mi kompetenciánk, intézzék el maguk között..." Persze ha figyelembe vesszük, hogy a tanácsban ülők között olyanok foglalnak helyet, akik maguk is aktív részesei, résztvevői az online businessnek, akkor mindjárt érthetőek (de semmi esetre sem elfogadhatóak) az ilyen és ehhez hasonló kijelentések.

Pillanatnyilag ilyen esetekben nem tehetünk mást, mint hogy jogi útra tereljük az ügyet, s pereskedés árán szerezzük vissza azt, ami nekünk jár - vagy pedig vigyázunk értékeinkre!