Brüsszeli közleményében az EU "kormánya" jelezte: az európai növekedés és foglalkoztatás elősegítése szempontjából döntőnek tartja Európa minél nagyobb szélessávú lefedettségét. Ezért úgy véli, hogy "az uniós távközlési jogszabályokat, valamint a strukturális és a vidékfejlesztési politika eszközeit együttesen kell mozgósítani - az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat messzemenően tiszteletben tartva -, hogy a gyors adatátvitelű, szélessávú internethez minden uniós polgár hozzáférhessen".

Az utóbbi három évben Európa-szerte gyorsan elterjedt a szélessávú kapcsolat. A lefedettség a lakosság arányában 13 százalékosra, a háztartások arányában pedig 25 százalékosra tehető, ami EU-szerte 60 millió kapcsolatnak felel meg. A gyors növekedés ellenére a szélessávú hozzáférés még nem érte el az EU bizonyos kevésbé fejlett térségeit a megtérülés alacsony és bizonytalan volta miatt. 2005-ben a 15 régi tagállam félreeső és vidéki térségeiben található vállalkozások és háztartások 60 százaléka rendelkezett szélessávú hozzáféréssel, míg a városokban ugyanez az arány 90 százalékos volt. A szakadék az új tagállamokban még nagyobb – a bizottság tavaly év eleji adatai szerint Magyarországon a lefedettség az 5 százalékot sem éri el.

Négy bizottsági tag közös sajtótájékoztatóján Viviane Reding, az információs társadalomért és médiáért felelős biztos úgy vélte, a szélessávú hozzáférésnek a verseny és a piacok nyíltsága kedvez leginkább. "Ha az EU és 25 tagállama ügyesen bánik a szakpolitikai eszközökkel, minden bizonnyal nem elérhetetlen, hogy 2010-re a szélessávú kapcsolat minden európaihoz eljusson" - tette hozzá.

Neelie Kroes versenypolitikai biztos úgy vélte: vidéken és félreeső térségekben a szélessávú hozzáférés elterjedését "piachibák" hátráltathatják, és "ilyenkor a nyílt hálózatok kiépítését indokolt lehet jól célzott, például magán-állami partnerség formájában adott támogatásokkal segíteni. Meg kell azonban bizonyosodnunk arról, hogy az állami támogatás nem szorítja ki a magánkezdeményezést, és nem is torzítja a versenyt a közérdeket meghaladó mértékben" - mondta.

"Valódi piachibák esetén az EU strukturális alapja életbevágó szerepet játszik a szélessávú infrastruktúrába és szolgáltatásokba való befektetés élénkítésében, a versenyszellemre és az innovációra való ösztönzésben és Európa összes térségének a tudásalapú gazdaságba való bekapcsolásában" - tette hozzá Danuta Hübner regionális politikai felelős.

Mariann Fischer Boel mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos hangsúlyozta, hogy az új vidékfejlesztési politikához rendelkezésre álló keretből különösen sokat szánnak a szélessávú hozzáférésre, valamint az információs és távközlési technológiákra. "Nemzeti vidékfejlesztési programjukban a tagállamok okvetlenül használják ki a szélessávú hozzáférés adta lehetőségeket" - szögezte le.