Szerbia emelni akarja a Mobtel indulóárát
MTI Sajtóadatbank, 2006. március 28. 08:22
Szerbia emelni akarja nagyságra második mobiltelefon-szolgáltatója, a botrányoktól övezett Mobtel eladásának kikiáltási árát, a korábban bejelentett 700 millió euróról 800 millióra. Az ár a 280 milliós szolgáltatási licencdíjat is tartalmazza.
A Mobtelnek becslések szerint 1,9 millió ügyfele van. Tavalyi adózott eredményét 300 millió euró körül becslik..
A cég iránt a Vodafone, a norvég Telenor, a görög OTE, a spanyol Telefónica, a Telekom Austria és egy finn mobilszolgáltató érdeklődik.
Időközben rendeződni látszik a mobiltelefon-szolgáltató hányattatott sorsa: a szerb kormány és a működési jogtól megfosztott vállalat osztrák résztulajdonosa megállapodott abban, hogy új vállalatot alakít a Mobtel helyett, amelyet áprilisban nemzetközi versenypályázaton értékesítenek.
Az egy hónapig tartó tárgyalások eredményeképpen a Mobtel romjain új vállalat alakított a telefonszolgáltató két tulajdonosa, az állami posta (PTT) és a Martin Schlaff vezette csoport osztrák befektetési csoport. Az előbbi két osztrák banktól átvállalt Mobtel-tartozás fejében kisajátított műszaki berendezéseket apportálja az új vállalatba, az utóbbi pedig az svéd Ericssonnal szembeni Mobtel-tartozást átvállalva válik cégalapítóvá. Az így létrejövő vállalat hetven százalékban az állami postáé, harminc százalékban az osztrák konzorciumé lesz.
Áprilisban nemzetközi versenypályázatot írnak ki: eladják az új vállalatot és a szolgáltatói jogot, a Mobtelt pedig felszámolják. Az eladásból legkevesebb 700 millió eurós bevételre számítanak: az összeg negyven százaléka a szolgáltatói jog eladásából az államé lesz, a fennmaradó hatvan százalékot pedig a tulajdonviszonyoknak megfelelően osztják el a PTT és az osztrák cég között.
Korábbi belgrádi sajtójelentések szerint a szerb kormányt mintegy 115 millió eurós kár érte a Mobtel-ügy miatt. A szerb állam régóta el akarja adni a Mobtel állami tulajdonát, de az volt a gond, hogy a PTT hivatalosan csak 49 százalékban birtokolta a vállalatot. A többségi tulajdonos a moszkvai BK Trade volt, amely még a Milosevic-korszakban meggazdagodott Bogoljub Karic szerb milliomos vezette BK-csoport érdekeltségébe tartozott. Az állam ugyanakkor elvitatta a tulajdoni arányokat, azt állítva, hogy a BK Trade nem az alapító okiratnak megfelelő összeggel járult hozzá a Mobtel megalapításához.
A Schaff Group tavaly májusban megvette a BK Trade részvényeit anélkül, hogy pont került volna a tulajdonjogi vitára. A Mobtelnek végül is Bogoljub Karic adott kegyelemdöfést azzal, hogy a szerb kormány ellen politizálni kezdett, pártot alakított, indult a másfél évvel ezelőtti elnökválasztáson. Tavaly decemberben híre ment, hogy
ő áll a parlamentben újonnan megalakult frakció mögött, amely a kormánypártok kárára gyarapodott. A kormány erre december végén megvonta a Mobtel működési jogát arra hivatkozva, hogy a vállalat két éve államérdeket sértve Koszovó területén átengedte a szolgáltatói jogot Ekrem Luka albán üzletembernek, aki az albán szakadárokat pénzeli.
Ezzel gyakorlatilag megkezdődött a fellépés a politikai ambíciókat tápláló szerb oligarcha és impériuma ellen. Ma ott tart a dolog, hogy Interpol-körözés van érvényben az ismeretlen helyen tartózkodó Bogoljub Karic ellen, akit képviselők megvesztegetésével, húszmillió dolláros kárt okozó hivatali visszaéléssel, illetve három fivérével együtt 3,8 millió eurós adócsalással vádolnak.