Balogh János, a Magyar Telekom Nyilvános Távbeszélő igazgatóságának vezetője az MTI-nek kedden elmondta: a Magyar Telekom szolgáltatási területén - földrajzilag tekintve az ország területének mintegy 70 százalékán - vannak nyilvános állomásaik, illetve ugyanekkora területen a megbízott kezelésű készülékek, amelyek például trafikokban, szállodákban, panziókban vannak felszerelve kétoldalú szerződések alapján. Míg az előbbiek száma évről évre csökken, addig az utóbbiaké stagnál.

Az igazgató kifejtette: a nyilvános állomások csökkenésében alapvető szerepet játszik, hogy a mobiltelefont használók száma az elmúlt években folyamatosan nőtt, s mára 100 lakosból 90 embernek már van ilyen készüléke.

A Magyar Telekom, illetve elődje, a Matáv, más távközlési szolgáltatókhoz hasonlóan 2002 óta csökkenti nyilvános állomásainak számát, s az idén is leszerel belőlük pár százat ott, ahol nagyon alacsony a kihasználtságuk.

Ugyanakkor a szolgáltatókat törvény kötelezi arra, hogy 1000 lakosonként egy közterületi nyilvános állomást üzemeltetniük kell. Az állomásokat mindig az illetékes önkormányzatokkal egyeztetve szüntetik meg.

A Magyar Telekom Vezetékes Szolgáltatások Üzletágának, a T-Com-nak a törvényi előírás szerint jelenleg 8600 nyilvános állomást kellene üzemeltetnie, ám a társaság a települések eltérő szerkezete miatt ennek mintegy a dupláját működteti. Balogh János ezzel kapcsolatban példaként elmondta, hogy vannak olyan települések, amelyekhez hat-nyolc 50-100 fős településrész is tartozik, s ha itt csak 1-2 nyilvános állomást üzemeltetnének, nagyon nehezen tudnának az emberek telefonálni. Ezen túlmenően sok helyen azért is fenn kell tartani az állomásokat, mert nincs minden országrészben megfelelő térerő a mobilok használatához.

A nyilvános állomások működtetésről az igazgató elmondta, hogy üzemletetésük veszteséges, de ez részben a rongálások számlájára írható. Hozzátette: a szabályok előírják azt is, hogy a készülékeknek legalább 92 százalékának mindig üzemképesnek kell lennie, s ha ez nem így van, akkor kötbért kell fizetniük.

A nyilvános állomások kihasználtságáról az igazgató elmondta: vannak olyan aprófalvas részek, ahol egy készüléket egy héten csak 5-10 percig használnak.

Balogh János közölte: a fejlett országokban mindenütt szabályozzák a nyilvános fülkék működtetését, hiszen ezek fenntartása közérdek. Éppen ezért például egyes országokban, például Angliában a hatóságok megengedik a szolgáltatóknak, hogy akár 100 százalékkal növelhessék a nyilvános készülékek használati tarifáit. Hozzátette: Magyarországon még nincs ilyen lehetőség.

A T-Com három éve jelen van a piacon Internet kioszkjaival - Budapesten, Debrecenben és Nyíregyházán - amelyek telefonálást, böngészést, e-mail- és SMS-küldést tesznek lehetővé. Ezek jellemzően forgalmas bevásárlóközpontokban, közlekedési csomópontokban (pályaudvarok, buszterminál) vannak.

A T-Com a Ferihegyen már 2005. IV. negyedévétől üzemeltet euró érmét is elfogadó nyilvános készülékeket. A pozitív fogadtatás miatt a T-Com a szolgáltatás kiterjesztése mellett döntött.

A Hungarotel Zrt. a nyilvános állomások kapcsán az MTI-vel kedden közölte: a társaság 66-os és 68-as primer körzetben 698 nyilvános fülkét üzemeltet, holott a szabályok szerint elég volna 450-et működtetnie. A 89-es és 95-ös primer körzetekben 186 fülkét kellene az előírás szerint működtetni, de itt jelenleg 296 fülke üzemel, a 32-es körzetben 205 helyett 325 nyilvános készüléke van a vállalatnak.

A cég szerint országos tapasztalat, hogy az emberek egyre ritkábban telefonálnak nyilvános állomásokról. Ezért tavaly országosan a vállalat a korábbi szám negyedével volt kénytelen csökkenteni a fülkék számát. Azokat a fülkéket szerelték le, amelyeket annyira ritkán vettek igénybe, hogy fenntartásuk gazdaságtalan. Ezekről az állomásokról sokszor napokig egyetlen hívást sem kezdeményeztek. A cég azon állomásokat, amelyeket a statisztikái alapján gyakran használnak, nem szereli le, így még hosszú távon is számíthatnak rájuk a környéken élők.