A Prometric a Thomson Corp. részeként piacvezető ebben a szektorban, és világszerte lehetővé teszi az általa eredetileg a Novell számára kifejlesztett adaptív testing alkalmazását több száz - nemcsak információs technológia - vizsga letételét. Példaként olyan cégeket említhetünk meg mint a Cisco, Dell Computer, Adobe Systems Inc., Microsoft, Oracle és nem utolsó sorban a Linux Professional Institut. Az Oktatási Központ e kínálat köré kívánja kialakítani oktatási programját, mely a Linux népszerűsítését is célul tűzte ki.

Linux, új csillag a horizonton? Nem egyszerű ezt a kérdést egyértelműen megválaszolni. Az elmúlt évek folyamán azonban egyre sűrűsödnek azok a jelek, melyek arra utalnak, hogy a Windows sokak által csak megmosolygott vetélytársa, a Linux felnőtté vált. Ez a nyílt forráskódú operációs rendszer kezdi meghódítani a világot, kilép a mindennapi élet színpadára. A Microsoft Vista operáció rendszerének késése ezt a folyamatot kétségkívül felgyorsítja.

A rendszer térhódításának okai sokrétűek. Egyik - a jövőben egyre nagyobb szerepet játszó érv - a biztonság. Nem véletlen tehát, hogy az állami közigazgatásban egyre több ország Linux szerverekkel váltotta le azokat a Windows NT alapú rendszereket, melyek támogatását a Microsoft megszüntette. Az IBM az elsők között ismerte fel ennek a folyamatnak a gazdasági jelentőségét, és zászlajára tűzte az OpenSource támogatását. Nem is eredménytelenül: 2003-ban például München városa úgy döntött, hogy csaknem 30 millió euró értékben mintegy 14000 számítógépet állítanak át Windowsról Linuxra. A döntést, mely IBM és a SuSE hatalmas sikere, még Steve Ballmer személyes közbenjárása sem tudta megváltoztatni. Az áttérésekről készített tanulmány is a Linux és Co. mellett voksol. Magyarországon is több tízezer számítógép kel el évente nyílt forráskódú, ún. szabad szoftverrel. Japán, Kína és Dél-Korea egy lépéssel tovább haladt. Informatikai vezetői megállapodtak, hogy közösen fejlesztenek ki egy Linux alapú operációs rendszert. A három ázsiai ország bejelentése egyértelmű kihívást jelent a Microsoft számára, bár a szoftveróriás egyeduralmát rövidtávon nyilvánvalóan nem fenyegeti, hiszen a piac több mint 90 százalékát jelenleg a Windows-t kifejlesztő amerikai cég uralja. Azért illik megjegyezni, hogy az internet szerverek többségén nem Microsoft szoftverek futnak. Itt szintén egy nyílt forráskódú rendszer - az Apache - a piacvezető. Tendencia: növekvő piaci részesedés.

A másik nem elhanyagolható érv a költségek. A Linux terjesztésének üzleti modellje lehetővé teszi, hogy jóval olcsóbb legyen, mint az amerikai szoftveróriás programjai. Olcsóbb, de nem feltétlenül ingyenes, mert a felhasználói kézikönyv, CD-k, DVD-k, segédanyagok, dokumentációk - ha valaki ezekre igényt tart -, mintegy 14-15 ezer forintba kerülnek. Emellett némi tanulásra is szükség van a sikeres alkalmazáshoz.

A felhasználói programok, mint az OpenOffice Suite (ez a Windows Office csomag megfelelője), a MySQL-ra épülő phProjekt cím és projektnyilvántartó adatbázis, a Magyar Sql-Ledger egy olyan integrált ügyviteli rendszer, amellyel cégek könnyen és rugalmasan végezhetik el a megrendelések, számlák feldolgozását illetve azok egyidejű kettős könyvelését vagy az összes internetböngésző már tényleg csak az internetes letöltés árába kerül, ha valaki nem akarja rááldozni a fent említett minimális összeget sem.

A Linux további előnye még, hogy a nyílt, szabványoknak megfelelő kódok használata és a rengeteg különféle egyéni fejlesztés miatt szinte alig van olyan számítógépes vírus, féreg vagy kémprogram, amely a Linuxszal működő gépeket támadná.

A felsorolt érvek miatt a Kamara Oktatási Központja a ProEuropa Consulting céggel karöltve, zászlajára tűzte a Linux támogatását. A PBKIK Oktatási Központ sorozatosan indít alapfokú tanfolyamokat a „Számítógépek irodai alkalmazása kis- és középvállalkozóknak: Linux és az OpenOffice, mint Windows-alternatíva” címen. Emellett indul Linux rendszergazda és egyéb felhasználói (Apache2 webszerver, SAMBA Primary Domain Controller, tüzfal és egyéb biztonsági eljárások stb.) képzés is.