Az OTE 1997 óta a szerb Telekom 20 százalékos tulajdonosa.

A Mobi63 jelenleg 70 százalékban a szerb állami postához, a PTT-hez tartozik, valamint osztrák üzletemberek csoportjának 30
százaléka van a cégben.

Szerbia és az osztrák befektetők a napokban 800 millió euróban állapították meg a nagyságra második szerb mobiltelefon-szolgáltató, a botrányoktól övezett Mobtel kikiáltási árát. Egyelőre az aukció időpontját még nem tűzték ki, de a szerb pénzügyminiszter szerint annak július végéig le kell bonyolódnia.

Mladjan Dinkic szerint a potenciális vevőjelöltnek legalább 3 millió felhasználóval, "jó hírrel", és tavalyi nyereségét tekintve több mint 500 millió eurós adózott eredménnyel kell rendelkeznie.

A Mobtelnek becslések szerint 1,9 millió ügyfele van, a szerb mobilpiac mintegy felét tartja ellenőrzése alatt. Tavalyi adózott eredményét 300 millió euró körül becslik..

Időközben rendeződni látszik a szerb mobiltelefon-szolgáltató sokáig bizonytalan sorsa:a Mobtel romjain új vállalatot alakított a telefonszolgáltató két tulajdonosa, az állami posta (PTT) és a Martin Schlaff vezette csoport osztrák befektetési csoport. Az előbbi két osztrák banktól átvállalt Mobtel-tartozás fejében kisajátított műszaki berendezéseket apportálja az új vállalatba, az utóbbi pedig az svéd Ericssonnal szembeni Mobtel-tartozást átvállalva válik cégalapítóvá. Az így létrejövő vállalat hetven százalékban az állami postáé, harminc százalékban az osztrák
konzorciumé lesz.

Áprilisban nemzetközi versenypályázatot írnak ki: eladják az új vállalatot és a szolgáltatói jogot, a Mobtelt pedig felszámolják. Az eladásból legkevesebb 800 millió eurós bevételre számítanak: az összeg negyven százaléka a szolgáltatói jog eladásából az államé lesz, a fennmaradó hatvan százalékot pedig a tulajdonviszonyoknak megfelelően osztják el a PTT és az osztrák cég között.

Korábbi belgrádi sajtójelentések szerint a szerb kormányt mintegy 115 millió eurós kár érte a Mobtel-ügy miatt. A szerb állam régóta el akarja adni a Mobtel állami tulajdonát, de az volt a gond, hogy a PTT hivatalosan csak 49 százalékban birtokolta a vállalatot. A többségi tulajdonos a moszkvai BK Trade volt, amely még a Milosevic-korszakban meggazdagodott Bogoljub Karic szerb milliomos vezette BK-csoport érdekeltségébe tartozott. Az állam ugyanakkor elvitatta a tulajdoni arányokat, azt állítva, hogy a BK Trade nem az alapító okiratnak megfelelő összeggel járult hozzá a Mobtel megalapításához.

A Schaff Group tavaly májusban megvette a BK Trade részvényeit anélkül, hogy pont került volna a tulajdonjogi vitára. A Mobtelnek végül is Bogoljub Karic adott kegyelemdöfést azzal, hogy a szerb kormány ellen politizálni kezdett, pártot alakított, indult a másfél évvel ezelőtti elnökválasztáson. Tavaly decemberben híre ment, hogy ő áll a parlamentben újonnan megalakult frakció mögött, amely a kormánypártok kárára gyarapodott. A kormány erre december végén megvonta a Mobtel működési jogát arra hivatkozva, hogy a vállalat két éve államérdeket sértve Koszovó területén átengedte a szolgáltatói jogot Ekrem Luka albán üzletembernek, aki az albán szakadárokat pénzeli.

Ezzel gyakorlatilag megkezdődött a fellépés a politikai ambíciókat tápláló szerb oligarcha és impériuma ellen. Ma ott tart a dolog, hogy Interpol-körözés van érvényben az ismeretlen helyen tartózkodó Bogoljub Karic ellen, akit képviselők megvesztegetésével, húszmillió dolláros kárt okozó hivatali visszaéléssel, illetve három fivérével együtt 3,8 millió eurós adócsalással vádolnak.