Kit érdekel, hogy papírból puskázott a számítógép? A vizsga sikerült!
Vértes János Andor, 2006. április 24. 12:14
A 2006. évi választás győztesei közé tartozik a választási rendszer számítógépes háttere is: nem volt betörés (szinte még kísérlet sem), az eredmények gyorsan, zökkenőmentesen rendelkezésre álltak, senkiben fel sem merült, hogy bárhol bármi gond lehetett volna abban a fránya informatikában.
Az igazán nagyszerű és boldogító tények mellett azért emeljük ki, hogy a nagyfokú biztonság és hibamentesség legfőbb oka, hogy nálunk a számítógépes rendszer alapvetően még mindig nem a választás lebonyolításának eszköze. A legfőbb adathordozó az a mérhetetlen sok papír, amire ikszét vagy keresztjét elhelyezheti az állampolgár, és azon számítógépek többsége, amelybe ezek az adatok bekerülnek, ugyancsak izoláltan, az internetről nemhogy tűzfalakkal, hanem fizikai falakkal is elválasztva működtek. A számítástechnikai rendszer nálunk nem csinál mást, csak a bevitt számokat összeadja és az eredményt visszaböfögi, némi túlzással ezt megtehetné a telefonunkba integrált négyműveletes kalkulátor is. Komolyabb algoritmusra nem is a szavazatok összeszámlálásakor, hanem a magyar választási rendszer bonyolultságából eredő számítások elvégzésekor van szükség, vagyis amikor a Hagenbach Bischoff formula, illetve a d"Hont mátrix segítségével kiszámolják a listás mandátumokat és elosztják a töredék szavazatokat, de ehhez is elég lenne egy kisebb tudományos kütyü (a választási rendszer ésszerű reformjáról nem is beszélve)...
Amikor tehát örömködünk, hogy mekkora nagy nálunk az informatikai biztonság, érdemes belegondolnunk, hogy az ősi abakusz esetében sem fenyegettek senkit e-mailben terjedő vírusok vagy beépített kémprogramok, az eredményt pedig csak úgy lehetett "meghackelni", ha valaki egy óvatlan mozdulattal áttolt néhány golyót a túloldalra. Ha akadt kellő őrszemélyzet, aki oda tudott figyelni, hogy senki illetéktelen ne tologassa a golyókat, akkor máris ki lehetett adni a győzelmi jelentést: a rendszer biztonsága ötösre vizsgázott...
Nos ennyiről és ennyiből még nem mondhatjuk el, hogy itt van már a Kánaán. Tennünk kell még néhány aprócska lépést addig, amíg előbb szavazófülkében, később talán otthon is egy képernyőt nézve, netán arra rábökve tesszük oda az X-et a nekünk megfelelő személy/párt mellé, és már az "urnazárás" pillanatában megvan a végeredmény... Műszakilag mindez akár már ma is megvalósítható lenne, csak hát néhány biztonságtechnikai kérdés felmerül, és egy ilyen típusú országos hálózatot feltehetően ma még sokkal drágább lenne működtetni, mint amennyibe a több tízezer választási bizottság, a sok millió kinyomtatott papír és ezek manuális összeszámolása kerül. A számítógéprendszer ma mindehhez csak apró ráadás. Amely persze jól vizsgázott, dicsérjük meg, legyünk megértők, ne hangsúlyozzuk, hogy ott volt hozzá az a többmilliónyi papírpuska... Az érettségiztető tanárok többségének figyelmét is jótékonyan el szokta vonni a párkányon megpihenő galamb, mi sem lehetünk ünneprontóak...