A tokiói Kasumigaseki állomáson először üzembe helyezett megoldás lényege az arc azonosítójegyeinek beszkennelése. Elsősorban az utazás viteldíjának megfizetését ellenőrzik így. Az utasok gyakorlatilag elektromos jegyekkel rendelkeznek, azonban nem kell magukkal vinniük semmilyen kártyát, vagy érzékelővel, jeladóval ellátott jegyet. A rendszer felismeri a várakozókat, és megállapítja, hogy fizettek-e az utazásért, és ha igen, nem volt-e késedelmes a teljesítés. Az utasok ilyen módon tulajdonképpen bankszámlákhoz hasonló közlekedési számlákkal rendelkeznek, melyeket leutazhatnak.

A rendszer előnye, hogy rengeteg párhuzamos információt számon tart, mint például a vonatok késése, így a járatszervezés pontosítása sokkal könnyebb feladat. A személyiségi jogokat védő szervezetek elborzadva hallották az új elképzeléseket, és bár valóban alkalmas egy ilyen megoldás a terroristák kiszűrésére, igen megkérdőjelezhető az egyén szempontjából. A helyzet érdekessége, hogy az arcfelismerő rendszer az eddig alkalmazott, elavultnak éppen nem nevezhető RFID rádiófrekvenciás érzékelőkre épülő jegyrendszer váltotta fel, melyet szintén elleneznek a jogvédők, hiszen alkalmas lehet személyek nyomon követésére.