A visszaesést a nagyobb adóteherrel magyarázták a cégnél, megjegyezve, hogy az értékesítés igen jól alakult az év során, az árcsökkenés ellenére a lapostévék gyártása is nyereséges volt. Növekedtek a játékeladások, és a pénzügyi részleg is jól teljesített.

Az üzemi eredmény 67,9 százalékkal 191,3 milliárd jenre nőtt 113,9 milliárdról - a növekedés a vállalati nyugdíjalap egy részének állami kezelésbe adásából származott, 73,5 milliárd jenes egyszeri tételnek köszönhető -, a forgalom 4,4 százalékkal 7,475 billió jenre emelkedett 7,16 billióról.

A Sony Corp.-nél szeptemberben bejelentették, hogy három év alatt tízezer munkahelyet szüntetnek meg világszerte, ez az összesnek a 7 százaléka, és más átalakításokat is tesznek az évek óta gyenge üzletmenet javítására, egyebek között 20 százalékkal csökkentik a gyártott modellek számát.

Az átalakítással járó egyszeri könyvelési tételt 140 milliárd jenre emelték szeptemberben az eddigi 88 milliárd jenről. Egyszersmind már 2008. márciusig 200 milliárd jenes megtakarításra számítanak az intézkedések eredményeképp.

A szerkezeti programot ingatlanok, részvények és nem stratégiai vagyonrészek eladásából akarják finanszírozni.

Ezek a tavaly júniusban átalakított Sony-vezetés első nagyobb intézkedései. A vezetést azért alakították át - a vezérigazgatói posztot első ízben bízva külföldire, az amerikai Howard Stringerre -, mert a Sony helyzete a már két éve tartó, költséges belső reformok ellenére sem javult, egyebek között azért nem, mert túl költségesnek bizonyultak a beruházások a lapkák és más alkatrészek, többek közt a folyadékkristályos képernyők önálló gyártásába a kereslethez képest. A lapkák és a képernyők olcsóbbodását, a túlkínálat miatt, a szakgyártók is megszenvedik, de a Sonynál külön hatékonysági problémák is vannak, mondják az elemzők.