A rendezvényen kiemelt figyelmet kapott a műsorelosztó hálózatok digitalizálásának, illetve a szélessáv fejlődését előmozdítani hivatott, a Nemzeti Fejlesztési Tervből finanszírozott pályázatok kérdése is.

Az IHM május 20-án, szombaton a szélessávú internet népszerűsítése érdekében a Millenáris Parkban lévő Jövő Házában Szélessávú Internetnap címmel ingyenes lakossági rendezvényt szervezett az Interware, a T-Com, a T-Online, valamint a UPC támogatásával.

Az intelligens infrastruktúra kiépítésének fontosságát hangsúlyozta megnyitóbeszédében Butsi Zoltán, az IHM kabinetfőnöke, aki szerint az elmúlt 4 évben az IHM koncentrált fejlesztési programba kezdett és kiépítette az információs társadalom hiányzó alapjait. A továbblépés szerinte az infokommunikációs infrastruktúrára épülő olyan komplex feladatok végrehajtása, mint az intelligens közlekedés, a térinformatikai alapú városüzemeltetés, környezetgazdálkodás, integrált tudáshálózatok, eKözigazgatás, eEgészségügy kiépítése és folyamatos fejlesztése. Ezek az együttműködő rendszerek óriási tudást akkumulálnak, fejlesztésük, tervezésük egységes szemléletet és döntéshozatalt igényel. Ezt a közös platformot jelenti az intelligens infrastruktúra - fogalmazott Butsi Zoltán az Információs Társadalom Világnapjához időzített Szélessáv 2006 konferencián, melyen az IHM és az NHH vezetői és szakemberei, valamint az informatikai és távközlési piac meghatározó szereplői vettek részt.

Pataki Dániel, az NHH elnöke felszólalásában megköszönte a szolgáltatóknak, valamint az IHM vezetőinek és szakembereinek az elmúlt időszak sikeres együttműködését, majd ismertette az NHH szerepét az átalakuló piacon. Kiemelte, hogy a lisszaboni stratégia fő célja, hogy 2010-re Európa a világ vezető gazdasági közösségévé váljon. A Nemzeti Szélessáv Stratégia (NSzS) is ezt a célkitűzést hivatott a magyarországi infokommunikációs infrastruktúra tekintetében előmozdítani. Az NHH fő feladata a stratégia megvalósításában az elérhető árú hozzáférést biztosító szabályozás alkalmazása, illetve a fogyasztói érdekek képviselete. Mindemellett azonban az államnak is feladatokat kell vállalnia, a hozzáférés, a tartalom, a motiváció, a képzettség és a biztonság fejlesztése érdekében. Pataki beszámolt arról is, hogy a 10 újonnan csatlakozott EU-tagállam között Magyarország kiemelkedő a mobiltelefon-penetráció területén, és gyorsan terjed a szélessáv is, de a lakossági penetráció és használat még mindig jelentősen elmarad a fejlettebb európai országok szintjétől. Az országban jelenleg 85%-os a szélessávú lefedettség, ez tehát nem lehet korlátja a szélessáv igénybe vételének.

Valószínűsíthető, hogy még mindig az ár - továbbá a képzettség és a motiváció hiánya - lehet az egyik korlátja a további fejlődésnek ezen a területen. Az IHM és az NHH közösen kifejlesztett, az NHH Tantusz portálján, illetve a www.szelessav.hu portálon is elérhető szélessáv-kereső programja a fogyasztói tájékozottságot igyekszik növelni.

Az előadások mellett kerekasztalviták keretében vitatták meg a szélessávú fejlesztéspolitikával, illetve a digitális átállással kapcsolatos szakmai kérdéseket a konferencia résztvevői. Az első vitaindító előadást Sere Péter (IHM) tartotta, a szélessávú elektronikus kommunikációt meghatározó trendekről, valamint az NSzS első évének tapasztalatairól. Sere Péter csökkenő árakról és gyakori sávszélesség-bővítésről számolt be. Előadásában elmondta, hogy - az EU terminológiáját használva - "a szélessávú szakadék áthidalása" érdekében milyen szabályozási és támogatáspolitikai eszközöket alkalmazott az állami oldal, és összefoglalta, hogy milyen lépéseket szükséges megtenni a jövőben.

Az állam szerepvállalásáról kibontakozó vitában részt vett többek között Simó György (T-Online), aki hozzászólásában felvetette, hogy a magyarországi helyzet vizsgálatakor nem lehet a teljes lakosságot egységesnek tekinteni, szegmentálni kell. Az internethasználat valódi gátjai szerinte jelenleg: a nyelvtudás, a számítógép-használat és a vállalatok tőkeereje. Véleménye szerint az államnak, mint kormányzati szolgáltatónak kell megteremtenie a szolgáltatásokat (önkormányzati ügyintézés). Drozdy Győző (Pannon) elmondta, hogy szükség van az NSZS-ben meghatározott fejlesztésekre, hiszen a mobil fejlődés alapja a vezetékes üvegszálhálózat. Kihangsúlyozta, hogy a jövőben az adatátvitel terén is eltolódik a hangsúly a mobil felé.

Bánkúti Erzsébet (IHM), a digitális átállásról tartott vitaindító előadásában kifejtette, hogy a digitális átállás a technológiai fejlődés és az uniós elvárások szempontjából is elkerülhetetlen, jelentős gazdasági és társadalmi hatású folyamat. Elmondta, hogy a digitális televízióvétellel rendelkező nyugat-európai háztartások jelenlegi 30%-os részaránya 2009-re várhatóan 60%-ra emelkedik. Beszámolt arról is, hogy a hamarosan elkészülő "Digitális Átállás Stratégia" fényében a digitális televíziózásról szóló törvényjavaslat átdolgozásra és ismét benyújtásra kerül.

A jelenleg zajló nemzetközi frekvenciakoordináció eredményeként Magyarországon rövid távon 2-3, a 2012-re tervezett digitális átállást (azaz az analóg műsorszórás lekapcsolását) követően pedig akár 6-8 digitális multiplex lehet elérhető. A digitális átállás alapfeltétele ugyanakkor a szükséges jogszabályok megalkotása, Jelenleg a médiatörvény a teljes folyamat egyik korlátja. Bartha József (ORTT) elmondta, hogy lát reális esélyt a médiatörvény módosítására. Mátrai Gábor (UPC) kiemelte, hogy a digitalizáció nem cél, hanem eszköz. Császár Zoltán (Magyar Telekom) pedig hozzáfűzte, hogy kell a digitális televíziózás ahhoz, hogy a szélessáv használata elterjedjen, ehhez azonban a tartalomszolgáltatókat és a fogyasztókat is érdekeltté kell tenni a digitális televíziózásban. Kéry Ferenc (Kábelszövetség) elmondta, hogy véleménye szerint 2012-re a kis szolgáltatók is átállnak a digitális technológiára.

A "konvergenciaháborúról" tartott vitaindító előadást Tóth László (NHH), arra a kérdésre keresve a választ, hogy mit hoz a konvergencia: a platformok közötti verseny erősödését vagy új szűk keresztmetszetek kialakulását. Varga Lajos (Pantel) megjegyezte, hogy a telekommunikációs cégek nem élik túl a versenyt IPTV nélkül. Szerinte a jövőben is lesznek olyan szűk keresztmetszetek, ahol a szabályozásnak kell beavatkoznia. Marchhart Pál (Vodafone) véleménye az, hogy a konvergencia a mobiltársaságok életében nem hoz áttörő változást.

Pintér Róbert (ITTK) beszámolt arról, hogy hol tart ma Magyarország valójában az internetes felkészültségben, merre tovább, mit üzennek az adatok, és mit kell tenniük a fejlesztéspolitika főbb szereplőinek. Bacher János (GFK) hozzáfűzte az előadáshoz, hogy Ausztria 6 éve állt ugyanezen a szinten, ahol most Magyarország tart.

Csapó Noémi (IHM) a szélessávú elektronikus kommunikáció segítésére létrehozott támogatásokról beszélt, különös tekintettel az európai uniós forrásokra. Előadásában kitért a Közháló, az e-Magyarország pontok, illetve a fejlesztési adókedvezmény jelentőségére, valamint a hazai és uniós (GVOP) pályázatokra. A GKM és néhány nyertes pályázó képviselői beszámoltak a pályázati procedúra során tapasztalt nehézségekről.