Hozzátette, a tagországok között meglehetősen nagy az egyetértés abban, hogy melyek a prioritások e téren. Az ülésen a tagállamok azt is kiemelték, hogy a biztonság erősítése érdekében szükség van a
kormányok, az üzleti élet és a felhasználók együttműködésére. Méltatták egyúttal az Európai Hálózati és Információs Biztonsági Hivatal (ENISA) két éve kezdett tevékenységét.

Áttekintették a miniszterek az úgynevezett elektronikus közigazgatás kiépülésének állását - az EU azt a célt tűzte ki maga elé, hogy ez váljék lehetővé minden európai lakos számára. Ezzel kapcsolatban üdvözölte a tanács az Európai Bizottság nemrégiben kiadott közleményeit a rendszerek összeegyeztethetőségéről (interoperabilitásról), valamint a következő öt év közös cselekvési tervéről, és felszólította a tagállamokat, hogy azok mentén alakítsák saját ágazati politikájukat. Előbbivel kapcsolatban a brüsszeli testület értésre adta, hogy nemzeti és uniós szinten is akad még teendő.

Az elektronikus kormányzásra vonatkozó cselekvési terv öt témakörben, évekre lebontva tartalmaz mérhető célokat: a társadalmi integráció előmozdításában, az eredményesség növelésének területén, a polgárokat és vállalkozókat segítő nagy hatóerejű alapszolgáltatások ügyében, a legfontosabb összetevők rendszerbe állításának terén (itt például 2009-re áttekintik, mennyire veszik igénybe az elektronikus aláírást a közszolgáltatások), továbbá a demokratikus döntéshozatalban való részvétel terén, ahol egyebek között a jobb parlamenti döntéshozatal előmozdításának érdekében terveznek lépéseket tenni.

Jambrik Mihály emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány májusban fogadott el határozatot a központi elektronikus szolgáltató központ felállításáról.

Irányadó vitát folytattak a miniszterek az elektronikus kommunikációra vonatkozó, 2002-es keretszabályozás felülvizsgálatáról, de e témát nem zárták le, miután az EU egy nyilvános konzultációs folyamat közepén tart. A legtöbb hozzászóló a magyar illetékes megítélése szerint úgy vélte, hogy alapvetően jól működik a négy éve bevezetett keretrendszer, és azon lényegi változásra nincs szükség. Többen úgy látták ugyanakkor, hogy lehetne egyszerűsíteni például azt az egyeztetési mechanizmust, ahogy a nemzeti szabályozó hatóságok bejelentik az EU-nak a tervezett intézkedéseiket. Az EU 18 részpiacot különböztet meg a távközlés területén: ennek köszönhetően jelentős elmozdulás mutatkozik a verseny irányában, de egyes tagországok szerint ezek számának csökkentésével növelni lehetne a szabályozás hatékonyságát.

Jambrik Mihály e témával kapcsolatos felszólalásában egyebek közt azt hangoztatta, hogy míg jelenleg a szolgáltatások liberalizálásának szabályozása általában véve forrong, ezen a területen példaértékű a korábban kialakított szabályozás. A továbblépés szerinte is az egyszerűsítés irányában képzelhető el, például azt érdemes megnézni, hogy az ágazati szabályozásból mely elemek tehetők át, mondjuk, a versenyszabályozásba.

Elmondta azt is: Magyarországon az uniós csatlakozás előtt elfogadott szabályozás miatt nem keletkezett egyedi probléma. Hangoztatta, Magyarország érdekelt olyan közösségi szabályok kidolgozásában, amelyek rugalmasabbá teszik a piacszabályozás és a nemzeti keretek jelenlegi merev viszonyát, azáltal, hogy a több országot átfedő vagy regionális piacok szabályozása is kellő hangsúlyt kap.

Szóba került külföldi mobiltelefon-használatért felszámított pluszilletékek (roaming-díjak) témája is. Több ország támogatásáról biztosította a bizottság e területen kifejtett tevékenységét, amelynek alapvető célja a tarifák csökkentése. Brüsszel még a nyári szünet előtt javaslatot tesz le a témáról. Jambrik Mihály nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy a magyar informatikai tárca az e témában folyó nyilvános vitában már - alapvetően támogató - véleményt nyilvánított, ez olvasható a minisztérium honlapján.

A frekvenciagazdálkodással kapcsolatban a miniszterek megállapították, hogy az továbbra is szűkös forrás. Az egyes országok külön döntenek arról, hogyan osztják el a frekvenciákat, és az az egyik fő kérdés, hogy célszerű-e megtartani ezt hatósági döntésként, vagy el lehet vinni jobban piac felé. Több ország azt jelezte, hogy egyelőre szívesebben marad a jelenlegi rendszernél. Magyarország e téren további hatástanulmányokat tart szükségesnek - mondta el Jambrik Mihály.