A környezetvédelmi és vízügyi miniszter még 1994 őszén hozott rendeletet arról, hogy egyes veszélyes anyagokból mennyit tartalmazhatnak az elektronikus berendezések. A miniszter ebbe a körbe sorolta a háztartási nagy- és kisgépeket, az információs (IT) és távközlési berendezéseket, a szórakoztatóelektronikai cikkeket, a világítótesteket, a barkácsgépeket, továbbá a játékokat, szabadidős és sportfelszereléseket is. A rendelet idei módosítása kimondja, hogy ez év július 1-jétől nem hozható forgalomba olyan elektromos berendezés, amelynek homogén anyagaiban ólmot, higanyt, hat vegyértékű krómot, polibrómozott-bifenilt (PBB), polibrómozott-difenil-étert (PBDE) 0,1 tömegszázalék vagy kadmiumot 0,01 tömegszázalék koncentrációértéknél nagyobb mennyiségben tartalmaz. (Kivételt képeznek azok az elektromos berendezések, amelyeket július 1. előtt az unió bármely országában már forgalomba hoztak.)

A rendelet melléklete is megfogalmaz kivételeket. Például a kompakt fénycsövek akár 5 milligramm higanyt is tartalmazhatnak. Határérték nélkül tartalmazhatnak ólmot - egyebek mellett - a mikroprocesszorok kivezetéseinek forrasztásai, a villamos érintkezők pedig bármennyi kadmiumot tartalmazhatnak.

A mostani módosítás az ólomtartalomnál tesz újabb engedményeket. Így például nincs határérték a vonalizzóknál, az energiatakarékos lámpák fényvisszaverő foncsoránál és az LCD kijelzőknél. Viszont legfeljebb 1 tömegszázalék lehet az ólom a rovarcsapda lámpában.