Hozzátette: az unió által vezetett ECS fejlesztési projekt, az Automatizált Export Rendszer (AES) részeként biztosítja, hogy amint a szállítmány kilép bármely uniós határon, perceken belül értesítést kap a feladó vámhivatal elektronikus formában, így megszűnik a vámokmányok 3. példányára történő jelenlegi hosszadalmas várakozás.

Az AES további előnye, hogy az EU bármely tagállamából kezdeményezhető a kiviteli vámeljárás, attól függetlenül, hogy az áru fizikailag melyik tagállamból lép ki.

Vályi-Nagy Vilmos kiemelte, hogy az Import Ellenőrzési Rendszer (ICS), amely az Automatizált Import Rendszer része, várhatóan az EU-ban csak 2011-ben kerül bevezetésre.

"Az unió célkitűzése, hogy 5-6 éven belül gyors és olcsó vámeljárásokat alakítson ki, aminek része, hogy a tagországok vámeljárásainak adatai a központi, brüsszeli adatbázisokon keresztül kapcsolódnak egymáshoz. A gazdasági szereplők az áru ki/belépésétől függetlenül bármely tagországból elvégezhetik bármely tagországban a vámeljárást. A vámáruk előzetes kockázatelemzésen esnek át nemzetközi, uniós és nemzeti kockázati tényezők alapján" - hangsúlyozta a főosztályvezető. Hozzáfűzte, hogy a gazdálkodónak csak egy tagállam vámhatóságánál kell bejegyeznie magát még akkor is, ha tevékenységét több tagállam vámigazgatásán keresztül bonyolítja.

Export vagy import iránytól, továbbá vámhatóságtól függetlenül a gazdálkodó egy ponton juthat el valamennyi tagország vámhatóságához. Valamennyi uniós váminformatikai eljárásnak integráltan kell működnie - tette hozzá.

A főosztályvezető elmondta azt is, hogy 2007 január elsejétől a VPOP-nál vám- és jövedéki ügyekben beindul az elektronikus információs ügyfélszolgálat, amelyet az ügyfelek interneten és telefonon is elérhetnek. Ennek az interaktív szolgáltatásnak több szintje lesz, kezdve a közcélú információszolgáltatáson, folytatva az emeltszintű szakmai tájékoztatással. A szolgáltatás ingyenes lesz.

Vályi-Nagy Vilmos utalt arra, hogy az EU e-vámkezelési rendszere 5-6 év múlva válik teljessé, amikor az ügyfél az árunyilatkozatot interneten keresztül nyújtja be a vámhatósághoz, ahol annak feldolgozása, kockázatelemzése, a tagországi vámhatóságok és a pénzügyi rendszerek értesítése teljesen automatizált lesz, míg a vám és az ehhez kapcsolódó költségeket is elektronikus fizetéssel teljesítik.

A szakember emlékeztetett arra, hogy a vámhatóságon belül másfél éve alakult Rendszerfejlesztő Központtal szembeni legfőbb elvárás 2006-ban az elektronikus ügykezelési rendszer gyorsítása, a vámeljárások vonatkozásában a nemzeti e-fizetés és e-ügyintézés alapjainak lerakása, a már elkészült modulok beépítése a működő informatikai rendszerbe.

Kiemelte, hogy 2006-ban folytatódik a működési kiadások szűkülésének tendenciája, és míg néhány éve informatikai fejlesztésekre a testület még csaknem 3 milliárd forintot fordított egy esztendő alatt, addig e célra az idén 411 millió forintot költhet, ami a hatékonyság növelés miatt nem jelent kevesebb fejlesztési eredményt. Ezzel összefüggésben a VP idei jutalmazási feltételeibe bekerült az informatikai terület hatékonysága is.

A főosztályvezető szólt arról, hogy az elektronikus vámrendszer kiépítése az EU szerint a következő 7 éves időszakban évente 80-100 millió euró körüli összegbe kerül, de 2011-től, amikortól a rendszer már teljes mértékben működőképes lesz, egyetlen évben 2,5 milliárd eurós megtakarítást jelent majd.