Négy éve alakult az UNESCO speciális részlege - a World Academy of Biomedical Technology (WABT) és a Biomedical micro-nanotechnology (Biomint). 2004-ben az UNESCO kezdeményezésére létrejött a WABT-Biomint közép-európai szekciója, amelynek Budapest lett aközpontja. Ez évtől az iroda az első magyar tudományos technológiai parkban, az InfoPark Zrt.-ben működik.

Tavaly került sor az UNESCO-WABT szervezésében az első tudományos konferenciára, az idén pedig Budapesten tartja a szervezet tanácskozását, amelynek témája: "Fenntartható fejlődés és Innovációs Technológiák - Információs és Telekommunikációs Technológiák a biogazdaság, a biomedicina és az egészségügy támogatására.

A konferenciát Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke nyitotta meg, aki előadásában azt elemezte, hogy hogyan változik a tudomány, miként változik a társadalomnak a tudományhoz való viszonya, majd példákkal illusztrálta állításait.

"Az igazán jelentős felfedezések akkor születtek, amikor az ember megpróbálta a természetet utánozni" - mondta az MTI-nek az akadémikus.

Kifejtette: Kezdetben voltak az elektroncsövek, majd következett a szilíciumtechnológia, most pedig a molekuláris és a nanotechnológia lehetőségeit próbáljuk felmérni. Felmerül a kérdés, hogy lehet-e optikai tranzisztorokat készíteni. Az optikának a felbontás, azaz a hullámhossz a mérethatára, mert annál kisebb részecskéket nem lehet látni, kivéve, ha az ember ügyeskedik. Egy ilyen ügyeskedés egy új típusú fény, a felületi plazmonok: ezekből lehet tranzisztorokat készíteni, meg a tranzisztorokat összekötő elemeket, lencséket, integrált áramköröket.

"Azt szerettem volna megmutatni, hogy ezek a technológiák hogyan mennek át a biológiába: a felületi plazmonok a betegségek diagnosztikájában, például a hepatitisz, az AIDS kimutatására nagyon jól hasznosíthatók. Mivel a DNS-molekulát nagyon jól lehet látni, ez új lehetőségeket teremt - nanoméretű biológiai anyagokat szállítunk és juttatunk a szervezetbe" - mondta.

Mint mondta, érdekes fejlődési irány, amikor sejteket és a jelenlegi félvezető-technológiát ötvözik: létrehozható az idegsejt és a  tranzisztor sajátságos kombinációja.

"Bolygónk globális falu, ahol egyensúlyt kell teremteni az ember, a bioszféra és a környezet által, a Föld által biztosított források között. A gazdaságnak új koncepcióját kell kidolgozni, amely tiszteletben tartja a környezetet, a természetet, hiszen szorosan kötődünk, függünk tőle. Ez az elv képezi a biológiai gazdaság alapját" - mondta.

Giuseppe Tritto, a WABT-Biomint elnöke az MTI-nek elmondta: a fenntartható fejlődés egy olyan gazdasági mechanizmust feltételez, amely egyaránt garantálja az élet minőségét és az emberek méltóságát munkahelyükön. A tudósoknak kell olyan modellt kell kidolgozniuk, amelyeket a közgazdászok alkalmazni tudnak. Hozzáfűzte, hogy a világ különböző szegleteiben a biológiai gazdaságnak különböző modelljei létez(het)nek, amelyeknek nem feltétlenül kell versenyezniük egymással.

Herczog Edit, az Európai parlament képviselője, aki a konferencián "Az egészség, mint a versenyképesség sarokköve" címmel tartott előadást, az MTI kérdésére elmondta: az egészség két oldalról is a versenyképesség alapját képezi. Egyrészt az Európai Unió költségvetésének az eredeti 15 tagállamot tekintve a GDP 8,6 százalékát költik az egészségre. Másrészt a tizenöt tagállamban az egészség, az egészségügy a legnagyobb foglalkoztató, hiszen a lakosság 10 százaléka kötődik valamilyen formába az ágazathoz. Tehát megjelenik önálló gazdasági tevékenységként is, és nagyon nagy mértékben járul hozzá a saját tevékenységén túl a gazdaság működésének egészéhez, hiszen 0,35 százalékos GDP-növekedés 10 százalékos élettartam-növekedést von maga után, vagyis a gazdasági fejlődés hatására jelentőse megnő a várható élettartam. Ugyanakkor, ha ez a növekedés nem párosul egészséggel, nagyon korán inaktívvá válnak az emberek, ami az európai lakosság elöregedésének egyébként sem túl biztató görbéjét tovább rontja. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy míg jelenleg 4 aktív dolgozóra jut egy inaktív, 2030-ra 2 foglalkoztatottra 2 nyugdíjas jut. Nagyon rövid időn belül ez az európai versenyképességnek a meghatározó kérdése lesz.

Szabó Gábor, az InfoPark Zrt. elnök-vezérigazgatója, aki előadásának "Az innováció ember nélkül nem működik" címet választotta, azt fejtette ki: "A magyarországi vállalkozások meglehetősen hátul kullognak, ha innovációs készség kerül szóba. Egy nemrégiben végzett felmérés szerint a harminc vizsgált európai ország közül az utolsó helyek egyikét foglaljuk el".

Kifejtette: A vállalkozói innovációs készség erősítése lehetetlen megfelelő gárda nélkül. Önmagában ugyanis kevés, ha az egyetemeken magasan képzett szakembereket képeznek. A kutatás-fejlesztés iránt érzékeny szakértők kellenek: a diplomásoknak nap mint nap képezniük kell magukat, új ismereteket kell elsajátítaniuk és alkalmazniuk.

A felsőoktatásban még nem terjedt el ez a szemlélet, így az InfoPark Zrt, mint regionális innovációs ügynökség, amely a Közép-magyarországi régió több mint tízezer kis- és közepes vállalkozással áll kapcsolatban, segíteni kívánja a képzést. Hét egyetemmel és két szoftverfejlesztő céggel az egyetemisták számára olyan internetes "felületet" hoztak létre, amely kimondottan azt segíti, hogy a diákok kutatásfejlesztéshez kapcsolódó alapismereteket sajátítsanak el - mondta Szabó Gábor, az InfoPark
Zrt. elnök-vezérigazgatója.