A Menedzser Találkozót Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, és az IVSZ tiszteletbeli elnöke nyitotta meg csütörtök este. "A politika eszköz oldalról nem érti, mit is jelent az, hogy elektronikus ügyintézés" - emelte ki a miniszter, majd felszólította az IVSZ jelenlévő képviselőit a cselekvésre. A kormány azt várja az informatikai szektor képviselőitől: mondják meg konkrétan, hol és hogyan lehetne használni az informatikát.

Pénteken a szakmai napot a kormányzat első száz napját felölelő beszámoló párbeszéd nyitotta meg, amely Kovács Zoltán, az IVSZ elnökének felvezető előadásával kezdődött. Az elnök az iparág optimizmusáról beszélt, „hiszen a jövő évtől kezdődő EU-források elosztása, akár 25 százalékos növekedést hozhatna egy két éven belül a hazai IKT piacnak”. John Higgins, az EICTA alelnöke köszöntőjében azt javasolta a kormányzati képviselőknek, hogy ne lobby szervezetként, hanem partnerként tekintsenek az IVSZ-re a közös munkában. A kormányzati képviselők és az IKT szektor képviselőinek párbeszédében Baja Ferenc, a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület tagja elmondta, hogy fő céljuk a társadalom versenyképességének növelése, ami lényegében informatikai fejlesztések révén jöhet létre.

Megtudtuk, hogy többek között informatikai projektekre 32-137 milliárd forintos sávban terveznek forrásokat allokálni a közszolgáltatások korszerűsítésén belül. Eszes Gábor a GKM főtanácsadója alátámasztva John Higgins köszöntőjét kijelentette, hogy számít az IVSZ partneri segítségére a problémák megoldásában. A félórás dialógus eredményeként Simon Géza, Schaffer István és Baja Ferenc reális célként a három év múlva már bevezetett, és eredményesen működő Közigazgatási Eljárási Törvényt, a közbeszerzés több mint 50 százaléka elektronikus felületén történő megvalósítását, valamint a központi harmonizációs adatbázis létrehozását fogalmazták meg.

„A magyar IKT piac trendjei” című beszélgetésben Simó György, a T-Online Magyarország vezérigazgatója hangsúlyozta: „hazánkban az informatika terjedését ma már az IKT piacon kívüli tényezők akadályozzák, mint például a társadalmi fejlődés hiánya, az oktatás, mentalitás”. Hozzátette: „pedig a modernizáció tulajdonképpen maga az informatika”.

Az IVSZ mindig is törekszik arra, hogy felhívja a szakma, a gazdasági élet figyelmét az IKT szektor olyan kiemelkedő sikertörténeteire, amelyek példaértékűek lehetnek az ágazatban tevékenykedő cégek számára. Erről volt szó a „Sikeres cégeladások az IKT szektorban” című szekcióban, ahol a Navigator Informatika és az IWiW eladásának kulisszatitkaiba nyerhettünk bővebb betekintést.

A szövetség számos munkacsoportja igen eredményesen működik együtt a kormányzati, döntéshozói szervekkel, amelynek eredménye az egész ágazat számára kiemelkedően fontos, így az NFT2 és a Közbeszerzési munkacsoportok tevékenysége is. Az ebédet követően a tagi kezdeményezések erejében rejlő lehetőségeket és siker-sztorikat mutatták be a kerekasztal-beszélgetés résztvevői. Lukács Lajos (DSS Consulting Kft.) bemutatta az IVSZ e-egészségügy munkacsoport tevékenységét, mely ismertette az állami döntéshozóknak, hogy az IKT megoldások nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az egészségügy hatékonyabb, költségtakarékosabb és magasabb szintű szolgáltatást legyen képes nyújtani. Megtudhattuk, hogy a közbeszerzési munkacsoport Kerémi András (Bull Magyarország Kft.) vezetésével elérte, hogy az IVSZ véleményezhesse a közbeszerzési törvényt, ami a tagok 60-70 százalékát közvetlenül is érinti. Kuthy Antal (E-group cégcsoport) a dél-kelet ázsiai régióban rejlő lehetőségeket ecsetelte. Keresztesi János (FreeSoft Nyrt.) arról beszélt, hogy a hazai szoftverfejlesztő kkv-k hogyan juthatnak hitelhez. Az IVSZ és az MFB közös javaslatát, a „Sikeres Magyarországért” Vállalkozásfejlesztési Hitelprogramot mutatta be, melynek célja 3.7 Szoftverfejlesztés finanszírozása. A hitelt kereskedelmi bankok adják majd és az MFB lesz a szoftvergarancia alap kezelője. Az alap 5-7 milliárd forintot tartalmazna, melyből egyszerre kb. száz KKV kaphatna hitelgaranciát, s így 1000-1500 szoftverfejlesztő cég tudna hitelhez jutni.

A „vállalati innováció lehetséges forrásairól” szóló szekciót Herczog Edit, európa parlamenti képviselő nyitó előadása vezette fel. Bemutatta az EU Versenyképességi és Innovációs Keretprogramját (CIP), melynek egyötödét, várhatóan 639,2 millió eurót az IKT szektor kapja. A program tulajdonképpen kapocs a kutatás (FP7) és az üzleti megvalósítás között az IKT szolgáltatások terén, továbbá támogatja az európai digitális tartalmak előállítását és terjesztését. Herczog gratulált az IVSZ-nek EU-szintű lobbi-tevékenységéhez, hiszen „az IVSZ az utóbbi években a Brüsszelben leggyakrabban megforduló, leghatékonyabb érdekérvényesítő szervezet”. A beszélgetésben többek között Csepeli György, a GKM közpolitikai igazgatója, Kuthy Antal, az IVSZ elnökségének tagja, és Boda Miklós, az NKTH elnöke is részt vettek. Kuthy Antal (E-group cégcsoport) hangsúlyozta az innováció és a K+F fontosságát az iparágban, amiben hazánk jelenleg le van maradva. „Jelenleg Magyarországon a GDP alig 0,9%-át fordítjuk K+F-re és innovációra, (EU: 1,9%, USA: 2,6%, Japán: 3,1%), és ennek is a 70%-át az állam „adja”, miközben mindenhonnan azt halljuk, hogy a versenyképesség kulcsa az innovativitás növelése”. Ezért az IVSZ új, innovációs munkacsoport legfőbb célja, hogy azonosítsa az innovációs finanszírozási forrásokat. Csepeli György az államról, mint az innovatív nagy projektek megrendelőjéről beszélt, Boda Miklós pedig elmondta, hogy a középtávú stratégia az, hogy 2013-ra a vállalati és az állami K+F ráfordítások aránya 2:1 legyen, az állami K+F ráfordítás szinten tartása mellett.

A szombati napot John Higgins a konvergenciáról szóló előadása nyitotta meg, amelyben a megatrendekről, a brit tapasztalatokról és a várható változásokról beszélt, majd Bánhidi Ferenc (Nemzeti Hírközlési Hatóság) a konvergencia hazai szabályozási hatásairól, a magyar távközlési piac fejlődésének négy lehetséges irányáról tartott előadást. Ezek után az IVSZ Üzleti Akadémia előadásaira került sor, melyek témája a „Sales”, ezen belül a kormányzati sales, a közbeszerzés, a nagyvállalatoknak történő értékesítés, a bank-biztosító-pénzügy, valamint a gyártó és kereskedelmi szektorban.

Keresztesi János a kormányzati sales specialitásairól tartott előadásában kiemelte;a nagyon hosszú sales ciklus, a nehézkes és politikailag is átszőtt döntések, az utólagos fizetés mellett nem felejthetjük el hogy óriási piacról és biztosan fizető vevőről beszélünk. Szittya Tamás a Novell ügyvezető igazgatója  win-win helyzet kialakítását, valamint a személyre szabott üzenetek, kialakítását helyezte a középpontba. A közbeszerzésről szóló előadásában Schaffer István (KSZF) kiemelte: Sajnos a ma Magyarországon érvényes közbeszerzési törvény nem megfelelő, az elektronikus közbeszerzés nem megoldott, hiányoznak az egyértelmű és világos követelmények, nincs világos szabványosítás, és maguk a közigazgatási szervek sem tudják kellően megfogalmazni, hogy mit akarnak.

A Mentáról készült képes beszámoló, valamint az előadások prezentációi a www.ivsz.net/menta oldalon megtekinthetők.