Bevezetőt Bárányné dr. Sülle Gabriella (Magyar Telekom), az esemény moderátora tartott. Gondolataiból idézünk. Szélessáv, mobilitás, növekvő sebességek – ezek jellemzik ma a mobil- és internetszolgáltatások kínálatát. Alig egy évtized alatt az internet által digitalizált világban a beszélgetéseken kívül már az adatkommunkáció is mobil lett. A kényelmes és megfizethető továbbítási sebesség mellett az internethálózat közvetlenül elérhető és azonnali kapcsolat formájában mindenféle kommunikáció és tartalom elsődleges közvetítőjeként működik a használók sokasága számára. Megújulnak a tartalomszolgáltatások maguk is, amint megjelennek a jeltovábbítás új formái, mint például az IP TV és a mobil tv. A távközlés liberalizációs szabályozása mostanra a gazdasági átalakítási törekvések egyik motorja lett, s várhatóan az is marad, ha megújulása a piaci megoldásokat részesíti előnyben, vagyis bátorítja a versenyt, az innovációt és a befektetéseket. Ilyen környezetben, a piaci versengésben választódik ki a sikeres szolgáltató. Idehaza is évtizedes tapasztalatok alapján döntenek az előfizetők, és adott esetekben elvándorolnak egy előnyösebb szerződésért vagy barátságosabb szolgáltatásért. A piaci, fogyasztói magatartások változása jelenti ma is a folyamatot. A legfontosabb alkalmazás a telefónia maradt, az idén év végére jelzett 2,5 milliárd mobiltelefon használó 8-10 éven belül 4 milliárdra növekedhet, akik majd évente a jelenleginél kétszer több percet beszélgetnek. A verseny és a liberalizáció hatására az árak a maiaknál sokkal alacsonyabbak lesznek. Nagy feladat mindeközben a felhasználók felé a kezelés, használat egyszerűségének megoldása, miközben állandóan újabb, bonyolultabb funkciók jelennek meg. A hálózatok a tartalom terén fejlődnek leginkább. Ugyanakkor azt is észre kell venni, hogya jeltovábbítás  jobban fejlődik napjainkban, mint  a tartalom. Ezért a tartalom fejlesztése az elsőrendű fókusz.

Tóth László, az NHH stratégiai igazgatója az EU Bizottságnak a szabályozási keretrendszer változásaira irányuló javaslatait, prioritásait (frekvenciagazdálkodás, piacelemzés, közösségi piacok fejlesztése, fogyasztói érdekképviselet, a bizottság hatáskörének erősítése, dereguláció, SMS beemelése a mobil végződtetési piacba) mutatta be.

Szathmári Géza, a GTS-Datanet vezérigazgatója "Ellenség vagy lehetőség" című előadásában az alternatív szolgáltatók szempontjai szerint elemezte a hazai távközlési liberalizáció legfontosabb lépéseit, eredményeit. Megállapította, amelyik piacon már van szabályozás, ott csökkentek a szolgáltatások árai. A kábeltévé piacon nincs szabályozás, ez az egyetlen terület, ahol nőttek az előfizetési díjak. Viszont az IP TV és más új szolgáltatások, mint "versenytársak" miatt a következő időszakban itt is csökkenés várható.

Molnár-Bíró György, a Kende Ügyvédi Iroda ügyvédje a digitális műsorszórás és műsorterjesztés újraszabályozásának okairól beszélt. A műsorterjesztés jelenlegi magyarországi szabályozása nem felel meg a modern kor szellemének. A távközlés + informatika valamint a médiaipar konvergenciája egységes szabályozást kíván. Fontosnak tarja, és reméli, hogy a közeljövőben elkezdődjék a Digitális Átállás Stratégia kormányszintű konzultácója.

A két konferencia kerekasztal-beszélgetésének témái a következők voltak. Szabályozási kerekasztal: szabályozás-innováció-befektetések: a versenyképesség kulcsai; illetve szolgáltatói és fogyasztói kerekasztal, avagy mit is ad az internet-hírközlés a tartalomhoz; továbbá a mobilitásról; továbbá az ügyfélszerződések hazai gyakorlatáról.