Eskü és elektronikus eljárás a gazdasági perekben
MTI Sajtóadatbank, 2006. szeptember 20. 09:26
Bevezetné a polgári peres eljárásokban az esküt, a gazdasági perekben pedig elektronikussá tenné az eljárást az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium. A gazdasági perek gyorsítására készült koncepció olvasható a minisztérium honlapján is.
A gazdasági perek gyorsítására készített elképzelések előtt, a polgári peres eljárások általános módosítására is javaslatot tesz az 58 oldalas dokumentum.
Ezek körébe tartozik az eskü újbóli bevezetése a polgári peres eljárásokban. A dokumentum idézi az 1911-ben hozott régi eljárási törvényt, amely külön-külön eskü-szöveget tartalmazott a vallásosok és az ateisták számára (az előbbieknek a mindentudó és mindenható Istenre, az utóbbiaknak a becsületükre és lelkiismeretükre kellett esküdniük). A bíróság az eskü alatt született al- és felperesi, valamint tanúvallomásokat is szabadon értékelhette. A cél az volt, hogy az esküvel a felek (és ne csak a tanúk) előadásai tanúvallomásokká váljanak, és így alkalmazni lehessen a hamis tanúzás jogkövetkezményeit rájuk is. A dokumentum a rosszhiszemű pereskedés visszaszorulását várja az eskü újbóli bevezetésétől.
Az elektronikus eljárás már elkezdődött a cégügyekben, illetve az adózásban. A koncepció előbb a gazdasági perekben – várhatóan 2008-tól - majd néhány év múlva valamennyi polgári peres ügyben bevezetné az elektronikus eljárást. A peranyag elektronizáltan állna a bíróság és a felek rendelkezésére, így történne a kézbesítés, valamint az iratok továbbítása a bíróságok között. A videokonferencia segítségével pedig a távolban lévő felek , tanúk és szakértők részvételével is meg lehetne tartani a tárgyalást. Mindez a perek átfutási idejét jelentősen csökkentené.
A koncepció kizárná a Legfelsőbb Bíróság előtt kezdeményezhető felülvizsgálati eljárást az olyan gazdasági perekben, amelyekben az első fokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság jóváhagyta. Az indok: a jogszerűséget a két egybeeső ítélet megfelelően garantálja.
A kis perértékű ügyekben az ügy súlyához képest túl drága az eljárás. Ezért a koncepció 500 ezer forint pertárgy-értéknél húzná meg a határt a kis perértékű és az afeletti ügyek között. Az előbbiekre perelkerülő eljárásokat - például mediációt - javasol.
A fizetési meghagyást - amit nem vitatott pénzkövetelés esetén lehet kibocsátani - automatizálná a koncepció. Több országban működik már olyan rendszer, amelyben a jogosult számítógépen lehívja, majd kitölti és a bíróságra elküldi az űrlapot. A jogosultságot szoftver ellenőrzi, és ha mindent rendben talál, kibocsátja a fizetési meghagyást, amely csak akkor alakul perré, ha a kötelezett ellentmond. Az egészhez nem kell más, mint egy megfelelő kapacitású számítógép, és a hozzá való szoftver. Németországban az évi 8,5 millió így kibocsátott fizetési meghagyás 10 százaléka alakul perré.