Ez a szabvány ugyanis előírásokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan filmezzék a HDTV tartalmakat, milyen berendezések és tartalmak használhatók a nemzeti határokon át. A szabvány legújabb változata (BT.709-5) azt definiálja, hogy a HDTV-nek 1080 aktív sora kell hogy legyen, a képméretarány (aspect ratio) 16:9-es, összehasonlítva a standard televíziók 4:3-as arányával. Két további ITU-szabvány várhatóan ki fogja terjeszteni a HDTV alkalmazását. Az egyik a H.264, amely a továbbfelesztett videokódolással kapcsolatos. A másik fontos újdonság az ITU-T szervezet ez év elején megjelent G993.2 sz. ajánlása, amely a nagyon nagy bit-forgalmú előfizetői vonalakról (VDSL2) rendelkezik. Ez a 100 Mbit/sec tartományba emeli a "triple-play"-t, beleértve a HDTV-t és az igény szerinti videózás (VoD) technológiáját.

Mivel a HDTV-zés a közönséges DVD tartalmaknál sokkal memória igényesebb, az új formátumért jelenleg kétrésztvevős (Blu-Ray és HD-DVD) harc folyik. A Sony Blu-Ray lemezei 25 és 50 Gbájt tárolására képesek. A rivális HD-DVD rendszerek mintapéldája lehetnek a Toshiba 25, illetve 30 Gbájt méretű lemezei. A vezető gyártók és a mértékadó nagy játékfilm stúdiók megosztottak a két technológia prioritásait illetően, ugyanakkor az IP TV szolgáltatások, a video-on-demand  gyors ütemű fejlődésével lehet, hogy egyik új diszk technológia sem lesz nyerő - vélik az ITU szakértői. Eközben a HDTV technológia nemcsak a jobb képminőség de a még tökéletesebb hangvisszaadás (lásd 5.1-csatornás digitális hang) terén is fejlődik. Igaz, ehhez további kiadásokat igénylő úgynevezett surround-sound  technológiát képviselő "házimozi", háziszínház" audio rendszert kell telepíteni.