A kötet három fő fejezete a gazdaság fenntartható növekedésével, a versenyképesség alapvető feltételeivel és az ezt elősegítő gazdaságpolitikával foglalkozik. A könyv a könnyebb átláthatóság kedvéért gazdagon illusztrált, összesen 162 ábrát tartalmaz.

A Versenyképességi Évkönyv 2006 is tanúsítja, hogy Magyarország nemzetközi összevetésben versenyképes gazdaság, de keveset költ kutatás-fejlesztésre és innovációra, különösen a vállalati ráfordítások maradnak el a versenytársakétól. A külföldi tőke által meghatározott ipari, pénzügyi, kereskedelmi szektor hatékony, jól alkalmazkodik a globális piaci kényszerekhez, ám egyelőre nem támaszkodik eléggé hazai tudásra (a hazai klaszterek fejletlenek, a vállalat-kutatóhely együttműködések ritkák). Az üzleti környezet kevéssé innovációbarát. Így összességében nem meglepő, hogy az új tudás hasznosulása (az új termékek aránya, a szabadalmak száma) messze elmarad a nemzetközi átlagtól. Mindez élesen exponálja azt, hogy az emberi tőkét nem eléggé fejlesztjük, és nem használjuk jól ki. Az állami szolgáltatások jószerével nem versenyképesek, a mikro- és kisvállalkozások többsége nem piacképes. A Versenyképességi Évkönyv 2006 hozzá kíván járulni ahhoz, hogy megtaláljuk a válaszokat a jövő kihívásaira.

"Az információtechnológiát intenzíven használó vállalkozások és az állami szolgáltatások színvonalában is megmutatkozó üzleti környezet két vonatkozásban is erősíthetik Magyarország versenyképességét, mégpedig hatékonyságnövelés és informált döntéshozatal révén. Az informált döntéshozatal képessége arról szól, hogy milyen aktív ismeretekkel rendelkezünk a nemzetközi piac trendjeiről, adott esetben hogyan tudjuk azokat magunk is alakítani, ismerjük-e versenytársainkat, képesek vagyunk-e a versengés-együttműködés megfelelő arányait alkalmazni mind a termelés-értékesítés, mind a találmányi rendszerben megvalósuló innováció területén, innovációnk, piacbővítési ambíciónk valós piaci lehetőségeket címez-e meg” – nyilatkozta Vityi Péter, a Microsoft Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.

„Az évkönyv fontos üzenete továbbá, hogy azok az országok képesek hosszú távon is gyorsan növekedni, amelyek versenyképességüket nem az alacsony költségekre, hanem a termelékenység növelésére, az innovációra, a korszerű technológiák minél szélesebb körű alkalmazására alapozzák, ezt tudatosan támogatja a gazdaságpolitika, és mindehhez alkalmazkodik a képzési, oktatási rendszer is.” – tette hozzá dr. Vértes András, a GKI Zrt. elnöke.