Az utazó zenerajongókat korábban CD-kkel teli táskák jelezték, ezen változatott az zenelejátszók megjelenése, melyek először kis kapacitásuk miatt csupán MP3 felvételek tárolására voltak képesek, majd a GB-os határok elérésével, különösen a flash memóriával szerelt masszív és könnyű modellek esetében, már a CD minőségű felvételek százainak feltöltése is lehetségessé vált. Az MP3 felvételeket sok zenebarát nem kedvelte, mivel a CD-hez képeszt jelentősen beszűkül a hangkép, a részletgazdagság, és a dinamika. Éppen ezért meglepő fordulat, hogy a koreai cég egy nyilvánvalóan az MP3 korlátaihoz kötött 128 MB-os lemezszerű tárolót jelentetett meg. A Playdisc nevű termék annyiban is a hanglemezekre hasonlít, hogy tartalma nem törölhető, és nem rögzíthető rá más hangfájl. A kis szerkezet azonban egyben egy önjátszó lemez, mivel nem kell semmilyen egységbe behelyezni, önmagába lejátszó is, mely egyetlen fotós elemmel működik.