Horváth Szabolcs:- A határidős kereskedés esetén tőkeáttételes üzletekről beszélhetünk. A tőkeáttétel ebben az esetben azt jelenti, hogy az ügyfél az üzletszabályzatnak megfelelő mennyiségű letétet fizet be a számlájára, de ennek elméletileg a többszöröséért vehet vagy adhat el határidős instrumentumokat. Akik egy kicsit ismerik a határidős piacot, tudják, hogy a határidős pozíciókat általában naponta egyszer számolják el. Ha valakinek nyereséges a pozíciója, akkor az a működés szempontjából csupán kisebb gondot okozhat, azonban a veszteséges pozíció esetén különlegesen nagy körültekintésre van szükség. A magyar határidős piacon többször előfordult már, hogy akkora volt a határidős árváltozás, hogy egy napon belül is szükség volt a pozíciók elszámolására. Ilyen esetekben, véleményem szerint, sokkal biztonságosabb, ha egy tapasztalt határidős üzletkötő, aki ismeri ügyfele pozícióit, aktívan részt vesz a kockázatosabb helyzetek kialakulásának megakadályozásában, például értesíti az ügyfelet, vagy akár kényszerlikvidálja a pozícióját, ha más megoldás nem létezik. Ezt egy számítógépes program jelenleg még nem képes az általunk felállított ügyvitel-biztonsági szinten végrehajtani.
B.O.:- Más persze a helyzet az azonnali piacok esetében
H.SZ.:- Szeretném leszögezni, hogy az azonnali és a határidős piacokon - bár az elektronikus kereskedési rendszer gyakorlatilag megegyezik - más rizikófaktorokkal kell számolnunk. Ha az ügyfél az azonnali piacon megbízást ad egy értékpapír vásárlására, akkor a kötésértéknek megfelelő pénzösszeget zárolják a számláján, és az mindaddig úgy marad, amíg az értékpapírt meg nem vették, illetve amíg aktív a megbízás. De ez fordítva is igaz, ha valaki szeretne eladni valamilyen értékpapírt, a megbízásban szereplő mennyiségű papírt úgyszintén zárolják, s amíg a megbízás aktív, azzal semmilyen tranzakció nem végezhető. Ez a módszer tehát üzembiztonságilag a legmegfelelőbb, hiszen az ügyfelek még véletlenül sem adhatnak fedezetlen megbízást, aminek ellenőrizetlen teljesülése komoly problémákat okozna a működésben.
B.O.:- Mekkora a kockázat a napon belüli, ún. daytrade kereskedés során?
H.SZ.:- A daytrade kereskedés nagyon hasonlít a határidős kereskedéshez, itt is a letétbe helyezett összeg többszörösével spekulálnak a befektetők, így ez is sokkal kockázatosabb ügylet, mint az azonnali kereskedés. A daytrade során a pozíciókat a nap során feltétlenül le kell zárni. Az egyik legnagyobb biztonsági problémát maga a technika veti fel. Képzeljük el, hogy az ügyfél a kereskedés végén egy nagyobb pozíciót nyit, de az internetes szolgáltató kábelét egy építési munka során átvágják. Az internetkapcsolat megszakad, és nem tudja lezárni a pozícióját. Ugyanez a probléma a határidős kereskedés során is.
B.O.:- Végül egy utolsó kérdés. Élesedik a verseny az internetes brókeri szolgáltatások piacán is, újabb és újabb versenytársak jelennek meg. Mit gondol, mennyire lesz ez hatással a bizományosi díjakra?
H.SZ.:- A verseny előbb vagy utóbb biztosan díjcsökkenést von maga után. Ez persze nem lehet robbanásszerű, hiszen ne feledjük, hogy a befektetési szolgáltatás egy speciális üzem. A díjak túlzott arányú csökkentése hosszú távon csökkentheti a befektetési szolgáltatások biztos hátterét, és ez végső soron az ügyfelek befektetéseinek biztonságát veszélyeztetheti.