A vállalatok társadalmi felelősségvállalására vonatkozó elszámoltathatóságot elemző Accountability Rating egy nemzetközi módszertan, az AccountAbility non-profit szervezet és a világ egyik legjelentősebb CSR tanácsadó cége, a csrnetwork közös kezdeményezése. Alapvetően a világ legnagyobb vállalatainak (Fortune Top 50) társadalmi felelősségvállalását rangsorolja szigorú szempontok szerint; és idén először a globális licencnek megfelelően három helyi lista is készült: Magyarországon, Dél-Afrikában és Oroszországban. A magyarországi felmérést a Braun&Partners készítette, a CEU Business School stratégiai támogatásával.

Az Accountability Rating elsődleges céljai, hogy a vállalatok megértsék a környezetükre kifejtett hatásaikat és a társadalom elvárásait, folytassanak párbeszédet külső és belső érintettjeikkel, valamint a párbeszédek eredményeit építsék be a stratégiájukba és mindennapi működésükbe, ezáltal lehetőséget kapjanak az egymástól való tanulásra, hogy javítsák elszámoltathatóságukat és teljesítményüket.

Fertetics Mandy, a Braun & Partners munkatársa elmondta, hogy a hazai felmérésben a 26 legnagyobb árbevételű hazai cég és az 5 legnagyobb mérlegfőösszegű bank teljesítményét vizsgálták. Az Accountability Rating – így ennek megfelelően a hazai felmérés is – hat terület (stratégia, vállalatirányítás, teljesítményértékelés, érintettek bevonása, nyilvános közzététel, tanúsítás/hitelesítés) alapján értékeli a vállalatokat. Az ARH2006 eredményei alkalmasak a magyar vállalatok teljesítményének nemzetközi összehasonlítására, illetve a magyar piac fejlettségének vizsgálatára a globális vállalatok teljesítményének tükrében.

A hazai rangsor élén a Magyar Telekom áll, 52%-os eredménye a globális listában a 10. helynek felel meg. (Az utolsó helyezett 0%-ot ért el!) A vizsgálat 31 cég átlagos eredménye 17%, ami lényegesen elmarad a globális értékelés 34%-os átlageredményétől. A nemzetközi értékelés során elért legjobb eredmény 72% volt.

A társadalmi szerepvállalást sokan a szponzorálással, a kultúra, a sport vagy a rászoruló rétegek támogatásával azonosítják – mondta Fertetics Mandy. A listavezető teljesítményét értékelve hozzátette: „A Magyar Telekomnál is megtaláljuk a szokásos szponzorálási elemeket, ugyanakkor a vállalat túllép a megszokott sémákon, és saját tevékenységi körében, az infokommunikáció területén is igyekszik a feltárni és lehetőségei szerint orvosolni a társadalmi problémákat. Jellemző példa erre, hogy megjelenik szóhasználatában a digitális szakadék fogalma, és ennek áthidalására célokat fogalmaz meg és programokat kezdeményez.”

A most elért eredménynek mély gyökerei vannak. Nagy Bálint, a Magyar Telekom kommunikációs igazgatója elmondta, hogy még a Matáv neve alatt – az országban elsőként – tudatosan építették be a vállalat stratégiájába és szervezetébe ezt a szemléletmódot. Ezt jól tükrözi, hogy 1988-ban létrehozták a Társadalmi szerepvállalás osztályt. „Felismertük és azóta is őszintén valljuk – hangsúlyozta Nagy Bálint –, hogy a vállalatoknak, különösen a nagyobbaknak az alaptevékenységük színvonala ellátása mellett felelős társadalmi szereplőként is kell viselkedniük. Az elmúlt évek alatt ez a fogalom rengeteget tágult. Az általánosan ismert szponzorálás mellett éppúgy megjelenik benne az alkalmazottakkal való bánásmód, mint a társadalmi tolerancia és szolidaritás, vagy a természeti környezetre való odafigyelés. Természetesen büszke vagyok, és nem elsősorban a most számszerűen is kimutatott elsőségünkre, hanem arra, hogy e tevékenység jelentőségét évekkel korábban felismerve útmutató szerepet vállaltunk Magyarországon, és részünk van abban, hogy az egykor még csupán teóriaként ismert társadalmi felelősségvállalás ma az üzleti közgondolkodás részévé vált.”