A szén a Kíni energiaszükséglet 70 százalékát teszi ki, ám lassan kérdésessé válik, meddig lehet új bányákat nyitni, és kiaknázni a régieket. Az állandó tömeges bányászszerencsétlenségek is mutatják, hogy a bányászok egyszerűen képtelenek lépést tartani a kereslettel. Kínának valamerre lépnie kell, és az első lépés a napenergia felé való nyitás.

Mint minden egy hatalmas országban, a kísérletinek mondható, de ipari kapacitással dolgozó naperőmű is hatalmas lesz. Az első lépésben megépülő blokkok összesen nem kevesebb, mint 100 megawatt energiát termelnek majd, ami napenergia terén jelentősnek mondható. A beruházás korántsem olcsó, 766 millió dollárnak megfelelő összegbe kerül. Összehasonlításképpen a világ eddigi legnagyobb létesítménye 12 megawattot termel. A lépés azonban nem csak az energiaéhség miatt elkerülhetetlen, a szén nem éppen környezetbarát, és itt nem elméletről van szó, a kínai fővárosban a napokban a „veszélyes” szint közelébe emelkedett a légszennyezettség. A kínai erőmű Dunhuang közelében épül majd meg, ahol évente átlagosan 3362 órát süt a nap, és mintegy 31 ezer négyzetmétert fednek majd le napelemekkel.