A magyarországi elektronikus kormányzat fejlesztés eredménye: a központi kormányzati infrastruktúra fejlődik, 20 alapvető elektronikus kormányzati szolgáltatás jött létre, valamint egyéb interaktív szolgáltatások is online elérhetők. A megoldandó további kihívások: az elektronikus kormányzat jobb felhasználása a reform menetrendjének és az üzleti folyamatok átalakításának támogatására a jelentős költségvetési megszorítások mellett; a kormányzaton belüli együttműködés és szabványosítás szintjének növelése; a felhasználói igénybevétel elterjedésének és a helyi elektronikus kormányzatok fejlesztésének javítása. Az elektronikus szolgáltatások széles körben történő elterjedéséhez a kormányzatnak meg kell értenie, és ki kell elégítenie a felhasználók igényeit. Magyarországon ma is még óriási a különbség a városi és vidéki lakosság a számítástechnika alkalmazása és az internet használata terén. Az elektronikus kormányzati szolgáltatások jobb vidéki igénybevétele érdekében a legtöbb már meglévő központot fejleszteni kell, és egyszerű hozzáférési pontból át kell alakítani valódi kompetencia központtá. A megoldandó kihívások között van a szabályozási és a költségvetési keretrendszereknek a rugalmasság növelése, az együttműködés elősegítése és a források átcsoportosíthatóságát célzó frissítés. Rendkívül komoly erőfeszítéseket kell tenni a digitális szakadék csökkentésére és a szélessávú hozzáférés javítására annak érdekében, hogy — különösen helyi szinten — a szolgáltatás szélesebb körben elterjedjen és az elektronikus kormányzat fejlesztése folyamatosan, haladjon előre. A kommunikációs és oktatási programoknak folyamatosan szem előtt kell tartaniuk az informatikai készségek növelését, és annak elősegítését, hogy a civil lakosság és a köztisztviselők is megértsék a digitalizálásból fakadó előnyöket. Nagyobb erőfeszítésekre van szükség az internet elérhetőségének és használatának elterjesztése érdekében. Magyarországon általában alacsony az informatikai eszközök elterjedtsége, és a mobiltelefonok (93,4 %) kivételével terjedésük aránya is csak lassan növekszik (lassabban, mint az OECD országokban 2004 és 2005 között mért 3,2 %‑os érték). A vidéken élő magánszemélyek még mindig csak korlátozottan férhetnek hozzá megbízható, szélessávú kapcsolathoz. Az elmúlt három hónapban a lakosságnak mindössze 37 %‑a használta az internetet, összehasonlítva a 2005-ben 25 tagország alapján számolt 51 %-os EU átlaggal. Ennek egyik magyarázata lehet az internet-hozzáférés magas ára. Amíg a hazai városlakók esetében mért értékek (52 %) megközelítik a 25 tagországot számláló EU (EU-25) átlagát (57 %), a vidéken élők internet-használata (25 %) jelentősen elmarad az EU-25 átlagától (42 %). Fejleszteni kell a lakosság informatikai kompetenciáját-szintjét és jártasságát. Az összlakosság általános informatikai szakképzettségének és hozzáértésének fejlesztése fontos előfeltétele annak, hogy az elektronikus kormányzat felhasználói bázisa sikeresen növelhető legyen. Jelenleg az általános iskolákban működő számítógépek közül csak minden ötödik kapcsolódik a világhálóhoz.

Magyarországnak fontolóra kellene vennie, egy átfogó Információs Társadalom stratégia és cselekvési terv kidolgozását, amely a következőkre összpontosítana:

- Az internet-hozzáférés elterjedésének előmozdítása a szélessávú szolgáltatást nyújtó vállalkozások közötti piaci verseny ösztönzésével (különösen vidéken), és az általános hozzáférési feltételek és az elérhető árak támogatását célzó különböző mechanizmusok, pl. állami támogatások és köz- és magánszféra együttműködések (PPP) bevezetésével. Ezzel párhuzamosan az Internet-, és a jelenleg a központi kormányzat és néhány helyi önkormányzat által nyújtott elektronikus szolgáltatások használatának gyors növelése érdekében integrálni, erősíteni és bővíteni kellene az e-Magyarország Pontokon és a Teleházakon keresztül elérhető nyilvános internet-hozzáférés szolgáltatását. Végül, Magyarországnak meg kellene próbálnia kihasználnia a mobil telefonok kiemelkedő elterjedtségét úgy, hogy ezt a csatornát az elektronikus szolgáltatások számítógépes elérésének alternatívájaként használja fel.

- A felhasználói kereslet előmozdítása az elektronikus kormányzati szolgáltatások előnyeit kiemelő széles körű információs kampányon keresztül. Magyarországnak magyar nyelvű tartalomfejlesztést is ki kellene dolgoznia, hogy ezzel növelhesse a szolgáltatások iránti fogyasztói keresletet. A köz- és magánszféra együttműködések a bankszektorral kialakított szinergiákra és a szolgáltatásnyújtás fejlesztését szolgáló elektronikus-üzleti alkalmazásokra épülhetnek; javíthatják a magánszektor bevonását; és az állami beruházásokhoz kiegészítő szakértelmet, és forrásokat mozgósíthatnak.

- A meglévő informatikai műveltségi programok, többek között az e-Magyarország Pontokhoz és a Teleházakhoz hasonló kezdeményezésekhez kapcsolódó e-learning újraértékelése és megerősítése. Ezen törekvésekbe célszerű bevonni a civil társadalmi szervezeteket is mind a kompetenciák és a készségek növelése, mind pedig a „digitális kultúrára” való átállás társadalmi előnyeinek közvetítése érdekében, azaz olyan, az állampolgároknak szóló, fontos üzenet kommunikálásába, amely azt emeli ki, hogy miért jó nekik, ha van internet-hozzáférésük.

- Átfogó „informatikai integráció az oktatásban és a képzésben” programok kidolgozása az oktatásban, a magánszektor bevonásával. Az ilyen kezdeményezések kiterjedhetnek az oktatási intézmények informatikai eszközeinek bővítésére — javítva ezzel az informatikai oktatás hátterét — az e-learning programok fejlesztésére, és specifikus, tanároknak, oktatóknak és a közösség tagjainak szóló informatikai programok megvalósítására.

Az elektronikus kormányzat feladatköreinek új elosztása ésszerűbb vezetési modellt biztosít. Központi szinten a kormányzat feladatának háromoldalúnak kellene lennie:

A Miniszterelnöki Hivatalnak ki kell használnia, hogy nála vonták össze az elektronikus kormányzat és állami szektor reformjával kapcsolatos feladatköröket, egy olyan koordinált stratégia kidolgozására, amely a kormányügynökségek oktatására valamint támogatására irányul, és arról szól, hogyan lehet az elektronikus kormányzati eszközöket a folyamatok átalakítására, és a források átcsoportosítás és/vagy ismételt befektetés céljából való felszabadítására felhasználni.

Megoldást kell nyújtania az ugyanazon területet érintő elektronikus kormányzati kezdeményezések megvalósításához, többek között az olyan közös „építőelemek” kifejlesztéséhez — mint például a megosztott adatbázisok — és ezzel létrehozni a közösen használt szolgáltatások alapját (beleértve a kormányügynökségek arra való ösztönzését is, hogy a szolgáltatások megvalósításában egy, a felhasználókra nagyobb figyelmet fordító szemléletből kiindulva működjenek együtt).

Erőteljesen fejleszteni kell az együttműködést – mind horizontálisan, a központi kormányzat különböző intézményei között, mind pedig vertikálisan a helyi önkormányzatokkal – az adatszabványosításra vonatkozó szabályok meghatározásával és a szabványok támogatásának kiépítésével.

A kormányzatnak a legmagasabb politikai szinten meg kellene határoznia egy irányelveket tartalmazó listát is az elektronikus kormányzat megvalósítására vonatkozóan azért, hogy iránymutatást adjon az átmeneti időszakban, és az új struktúrák és feladatok beemelése után is fenntartsa a lendületet. A nyilatkozatnak tisztáznia kell, hogy a kormányzat koordinált és egymást kölcsönösen támogató megközelítéssel szándékozik kezelni a közmenedzsment reformot és az elektronikus kormányzat megvalósítását.

Az elektronikus kormányzathoz kapcsolódó következő kihívás a helyi elektronikus kormányzati kezdeményezések kifejlesztése. Rendkívül fontos, hogy az új Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal ugyanazt az álláspontot képviselje az önkormányzati elektronikus közigazgatási kérdésekben. A kormányzatnak a bevált gyakorlatok megkeresésére kell összpontosítania, majd létre kell hoznia helyi szinten azokat a kapacitásokat, amelyekkel ezek a megoldások alacsony költségű és egymással együttműködő elektronikus közigazgatási projektek létrehozására használhatók.