A kiadott közlemény szerint Magyarország nem tett eleget az EU versenyszabályainak, különösen az elektronikus hírközlésről szóló bizottsági irányelvnek. Az irányelv értelmében Magyarországnak 2004. május 1-ig meg kellett volna szüntetnie az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó korlátozásokat, ideértve a műsorszóró adatátviteli szolgáltatásokat is. Magyarország azonban nem szüntette meg a médiatörvény azon rendelkezését, mely szerint a kábeltelevíziós szolgáltatók a magyar lakosság legföljebb egyharmadának nyújthatnak kábeltelevíziós szolgáltatásokat.

Az EU-bizottság emlékeztet, hogy 2005-ben a magyar kormány nem kapta meg a médiatörvény módosításához szükséges parlamenti többséget. A kormány ugyan ígéretet tett arra, hogy ebben az évben előterjeszti az egyharmados korlátozás megszüntetésére irányuló új javaslatát, de ez - mint a közleményben olvasható - eddig nem történt meg. A hatályban levő szabályozás továbbra is akadályozza a magyarországi kábeltelevíziózás konszolidációját. A konszolidáció előmozdítaná a beruházásokat és a jobb minőségű szélessávú szolgáltatások nyújtását, beleértve a Magyarországon a Magyar Telekommal versenyben álló kábeltelevíziós szolgáltatók egy csomagban hármas (telefon, szélessávú internet-hozzáférés és kábeltelevízió) szolgáltatásait, állította a brüsszeli testület.

A döntésről Neelie Kroes, az EU-bizottság versenypolitikai biztosa ezt mondta: - Örömmel fogadtam, hogy Magyarország vállalást tett a médiatörvény módosítására, azonban most itt az idő, hogy a magyar kormány késedelem nélkül eleget tegyen ígéretének. A médiatörvény kábeltelevíziós szolgáltatókat sújtó korlátozása a magyarországi fogyasztók választási szabadságának kárára korlátozza a versenyt a szélessávú szolgáltatások piacán.

Az ilyesféle ügy nem különleges Brüsszelben: az Európai Bizottság rendszeresen beperli a tagállamokat az Európai Bíróságnál - ez a szokásos fegyelmi eljárás egyik előírt szakasza -, ha úgy véli, hogy az valamilyen területen nem tartja be az EU joganyagát. A brüsszeli testület például csak a szerdai napon kilenc állam (Franciaország, Lengyelország, Belgium, Görögország, Spanyolország, Svédország, Németország, Ausztria és Portugália) esetében jelentette be, hogy keresetet nyújt be Luxemburgban különböző jogsértések miatt.