A társaság összegzése szerint a világháló magyar felhasználóinak 41 százaléka vállalkozó, szellemi foglalkozású, illetve vezetői pozíciót tölt be. Az internetet rendszeresen használók száma egyébként az oktatási intézményekben a legmagasabb, noha az elmúlt két évben az üzleti és a kormányzati szféra is elkezdett felzárkózni. Míg 1997. júniusában az oktatásban a "szörfözők" kilencszer többen voltak, mint a vállalati és a kormányzati felhasználók, addig az idén számuk már csak kétszerese volt az utóbbi internetezőknek. A felmérés szerint idén júniusban az oktatás területén 300 ezren, a vállalatoknál és a kormányzati intézményekben 134 ezren használták rendszeresen az internetet. A szakértők várakozásai szerint a következő évben a világháló hazai terjedése felgyorsul: jövő júniusra összesen 200 ezer fővel is gyarapodhat a magyarországi felhasználók ezévi 506 ezres létszáma. A Carnation prognózisa szerint a világhálóra csatlakozók száma 2001-ben megközelíti majd az 1 milliót.

A nemzetközi statisztikák szerint Európában az északi államokban terjedt el a leggyorsabban az internet: az izlandiak 45, a svédek 40,9, a norvégok 36,3 százaléka rendszeresen használja a világhálót, míg például Hollandiában csak a lakosság 13,7 százaléka él ezzel a lehetőséggel. Ausztriában a lakosság 5,5 százaléka tartozik a rendszeres internethasználók közé, vagyis alig többen, mint Magyarországon, ahol 5,1 százalékos az arányuk.

A fogyasztói elektronikus kereskedelmi forgalom a Carnation szerint az idén 84 millió forintot tett ki Magyarországon, ez közel négyszerese az előző évinek, s egyharmada a 2000-re prognosztizált 243 millió forintnak. A szakértők a virtuális áruházak jelentős térnyerését várják: becsléseik szerint 2001-ben 778 millió, 2002-ben 1,71 milliárd forint lesz az elektronikus kereskedelem forgalma. A vállalatok közötti elektronikus kereskedelem idén 81,4 millió forintot tett ki, jövőre várhatóan 135 millió forint fölé emelkedik, 2001-ben pedig megközelíti a 220 millió forintot.