Az egyik ügyben a GVH megállapította, a Magyar Telekom Nyrt. a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartást tanúsított azáltal, hogy a „Favorit”, a „Favorit plusz”, a „Favorit Non-stop” és a „Favorit Non-stop plusz” díjcsomagokra vonatkozó egyes reklámállításai nem voltak a valóságnak megfelelőek, valamint több tájékoztatásában elhallgatta a díjcsomagok igénybevételének bizonyos feltételeit. A Magyar Telekom Nyrt. jogsértő magatartásáért 30 millió forint versenyfelügyeleti bírságot köteles fizetni.

A másik ügyben a GVH a Pannon GSM Távközlési Zrt. egyes, a wap-szolgáltatását népszerűsítő kampányának keretében használt reklámokat minősített a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmasnak. A GVH a Pannont jogsértő magatartásáért 7 millió Ft versenyfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte.

Magyar Telekom Nyrt. Favorit díjcsomag-családja 2005. évi reklámkampányát a GVH egy korábbi eljárásában már vizsgálta, és annak fő üzenetét, valamint egyes részelemeit jogsértőnek találta. Az ugyenezen díjcsomagokat népszerűsítő 2006. évi,  a jelen versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált reklámkampány központi üzenetét a Magyar Telekom - jelentős részben a korábbi eljárás eredményeképpen - megváltoztatta:  az "ingyen", az "ingyenesség", az "ingyen beszélgetés", – s maga az "ingyen" kifejezés bármilyen szóösszetételben – teljes mértékben kimaradt a kampányból. A 2006. évi integrált kampány legtöbb reklámeszköze által közvetített üzenet a díjcsomagok által kínált "0 Ft-os percdíj" volt. A "0 Ft-os percdíj" már nem azt üzeni a fogyasztónak, hogy valamennyi ideig, bizonyos irányokban, stb. ingyen telefonálhat, ugyanis az átlagos fogyasztó - hacsak nem átalánydíjas díjcsomagról van szó - tisztában van azzal, hogy a telefonálásért a percdíjakon kívül, havidíjat, esetleg kapcsolási díjat, stb. is kell fizetnie annak külön említése nélkül. A "0 Ft-os percdíj", mint üzenet ezért kétségtelenül kevésbé alkalmas a fogyasztók  megtévesztésére.

A GVH határozatában megállapította azonban, hogy a Magyar Telekom a Favorit és a Favorit plusz díjcsomagokat népszerűsítő kampánya során fogyasztók megtévesztésére alkalmasan alkalmazta egyes reklámeszközeiben a "napi 18 órát beszélhetek 0 Ft-ért" kitételt, nem közölte a bemutatott tv-reklámokban és rádióreklámokban a 0 Ft-os percdíjhoz kapcsolódó két lényeges mennyiségi korlátot; ill. a fogyasztók számára nem érzékelhető módon közölte a kampány sajtóanyagában a 0 Ft-os percdíj érvényességi feltételeit és mennyiségi korlátait. Ezen közlések versenyjogilag azért minősültek továbbra is jogszerűtlennek, mert a 0 Ft-os percdí csak a beszélgetések 60. percéig áll csak fenn, az ezt meghaladó beszélgetés esetén a fogyasztót már díjfizetési kötelezettség terheli. Ennek elkerülése érdekében a fogyasztó megszakíthatja és egy újabb hívással folytathatja a beszélgetést. Egyúttal azonban ez azt is eredményezi, hogy a „napi 18 óra 0 forintos percdíjú beszélgetés” nem is teljesülhet, mivel legalább 17 alkalommal kell megszakítani a telefonbeszélgetést ahhoz, ha valaki délután 16 órától a következő nap 10 óráig rendelkezésére álló időt teljes egészében ki szeretné használni, azonban a 17 megszakítás nyilvánvalóan időt vesz igénybe, amely által a 18 óra „0 Ft-os percdíjú” telefonálás fizikailag nem lehetséges. A Magyar Telekom egyes reklámeszközeiben nem vagy nem megfelelően közölte azt is, hogy a 0 Ft-os percdíjhoz kapcsolódóan további mennyiségi korlát is kapcsolódik, mégpedig az, hogy a 0 Ft-os percdíj havontan összesen 100 óra erejéig érvényes.

A GVH a Pannont azért marasztalta el, mert a vállalkozás a wap-szolgáltatását népszerűsítő kampánya keretében használt „Hétvégén ingyen Wap” szlogen mellett egyes reklámjaiban nem tájékoztatták a fogyasztókat arról, hogy szolgáltatásának ingyenessége csak egy bizonyos adatmennyiségig állt fenn. A Pannon GSM Távközlési Zrt. ezzel a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartást tanúsított.