Közös, nyílt levélben fordultak a Szerzői Jogokkal Kapcsolatos Reform Szövetség (CLRA) tagjai az Európai Bizottság elnökéhez, José Manuel Barrosóhoz, amelyben aggodalmukat fejezik ki a szerzői jogdíjfizetési rendszer reformjának elhalasztása miatt. Az európai IKT (infókommunikációs technológiai) iparági szövetségek, valamint a legnevesebb hardvergyártók – köztük az Intel, az Apple, a Sony, a Nokia és a Philips – vezetői által is aláírt levél arra figyelmezteti a bizottság elnökét, hogy az elvileg egységes európai piacon a kontinens technológiai szektora kiszámíthatatlan gazdasági környezetben kénytelen működni, illetve a jogtalan díjak túlzott és egyre növekvő mértékével is meg kell küzdenie.

„Tarthatatlan, hogy a vásárlók akár nyolcszorosan fizetik meg a szerzői jogdíjat” – mondta Kovács Zoltán, a CLRA egyik tagszervezetének, az EICTA-nak elnökségi tagja, az IVSZ elnöke. A jelenlegi szabályozás következtében az Európai Unióban 2006-ban mintegy 1,53 milliárd szerzői jogdíj folyt be, amely összeg 2007-ben becslések szerint 1,76 milliárd, míg 2008-ban 2 milliárd euró felett várható. Elemzések szerint minden egyes beszedett jogdíj euró az eladások számának és az iparági versenyképesség csökkenése révén kéteurónyi veszteséget okoz. 

„Célunk egy egységes, átlátható rendszer kialakítása, amelyben a jogdíjak kiszabása, beszedése és elosztása igazságosabb módon történhet. Az új szabályozás mind a hardvergyártók, mind a szellemi termékek szerzőinek érdeke, hiszen a nagy piaci szereplők pozíciójukat kockáztatják, ha olyan díjakat kell fizetniük, amelyeket más versenytársaknak nem. A szellemi jogok védelme a piacgazdaság működésének sarokköve, amely védi, de egyben ösztönzi is az új termékek és szolgáltatások fejlesztését, a kreatív tartalmak létrejöttét” – tette hozzá Kovács.

Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság decemberben váratlanul visszavonta az egységes szerzői jog szabályozására tett javaslatot, amely kidolgozását már 2005 óta sürgeti Charlie McCreevy, a bizottság belső piacokért és szolgáltatásokért felelős biztosa. Jóllehet a műsoros és üres audiókazetták után egységesen már 1961 óta kell bizonyos díjat fizetni, a ma forgalomban lévő digitális eszközök, sokszorosító és másológépek után az unió egyes tagországaiban eltérő mértékű szerzői jogdíjat kell leróni. A jövőben várhatóan tovább szélesedik a jogdíjfizetési kötelezettség alá eső termékek köre, így például a mobiltelefonok és a digitális fényképezőgépek is ide tartozhatnak. Ez azt jelenti, hogy egy háztartás sokszorosan fizet szerzői jogdíjat, hiszen egyrészt a műsoros CD-k, DVD-k, másrészt az azok lejátszására és másolására alkalmas CD-, DVD- és MP3 lejátszók, valamint az üres lemezek és memóriakártyák árában is érvényesítik a forgalmazók a szerzői jogdíjakat. Ráadásul a jogdíjak elosztása országonként változik (például egy 180 perces videokazetta ára Németországban kb. 70 Ft, míg Dániában kb. 500 Ft jogdíjat tartalmaz), egy tanulmány szerint pedig a jogdíjakból származó bevételek 20%-a a beszedés adminisztrációjára megy el.