Magyarországon a középiskola utáni pályaválasztáshoz kapcsolódó információs rendszer kitűnő példája az elavult formákhoz való ragaszkodásnak. A felsőfokú továbbtanulási lehetőségeket és az ezekhez kapcsolódó bonyolult feltételrendszert ma is a több mint tíz évvel ezelőtt kialakított formában és médiumon terjeszti a Felsőoktatási Felvételi Iroda. Eközben a világ (technikailag) fejlettebb részein lassan már többségbe kerülnek a megbízhatóbban kezelhető, érthetőbben artikuláló és egyúttal olcsóbb online információs szolgáltatások, illetve ügyintézés.

A középiskolákban végző fiatalok minden évben három hónapot kapnak arra, hogy eldöntsék, milyen iskolákba nyújtják be felvételi jelentkezésüket (azaz legkorábban a jelentkezés előtt három hónappal juthatnak hozzá a szükséges információkhoz). A döntést elősegítő ingyenes segédanyag szinte egyáltalán nincs, mindenki saját költségén vásárolhatja meg a hivatalos kiadványt. Ez azonban kevés támpontot ad, kiegészítő elemei (további megvásárolható könyvek) sem nyújtanak komplex eligazítást, szinte csak a hivatalból közlendő adatokra szorítkoznak. A hivatalos szakszövegek alapján még a felvételi rendszernél sokkal egyszerűbb mechanizmusokat is csak hosszú és kemény munkával lehetne megemészteni.

A végzős gimnazistának tehát egy bonyolult feltételrendszert kell megértenie és alkalmaznia saját stratégiájának kialakításához, anélkül, hogy addigi életének talán legmeghatározóbb döntéséhez bármilyen segítséget kapna a családi vagy baráti útmutatásokon kívül. Az elavult információs rendszer ebben az esetben nemcsak az egyes diákok döntését nehezíti meg szükségtelenül, hanem csökkenti az esélyegyenlőség érvényesülésének lehetőségét is (a legtöbbet hagyományosan a családi vagy tanári segítség nyom a latban). Egyúttal fölösleges költségeket jelent minden résztvevőnek, nem utolsósorban pedig a fiatalokat egy antik működési mechanizmusra állítja rá.

A Pálya (www.palya.hu) egy progresszív kezdeményezés, amelyet fiatal emberek dolgoztak ki még fiatalabb emberek számára. A Pálya önmagát felsőoktatási-pályaválasztási szupersite-ként határozza meg, és megpróbál mindent összegyűjteni, ami a továbbtanulással kapcsolatos. Célja, hogy a legmodernebb technológiák alkalmazásával radikálisan új módon segítse a pályaválasztó fiatalokat. A projekt arra épít, hogy Magyarországon minden középiskola rendelkezik internetes kapcsolattal, a diákok egyre nagyobb része ismeri és használja a világháló lehetőségeit (egy friss felmérés szerint a középiskolások több mint 40 százaléka állítja, hogy használja az internetet).

A Pálya alkotói - az elég széles körben elterjedt gyakorlattal ellentétben - nem kezdtek el kilincselni ötleteikkel, hanem azonnal belevágtak, pár hónap alatt elindították, majd további pár hónap alatt tökéletesítették rendszerüket. Az internetes technológia előnyeit, tehát a viszonylag alacsony költségeket és a gyors fejleszthetőséget kihasználva, minimális anyagi befektetéssel olyan szolgáltatást hoztak létre, amely választási lehetőséget kínál más, többmilliárdos projektekkel szemben is.

A site-on szinte minden elérhető, amire a pályaválasztó fiatalnak szüksége lehet. Kereshető adatbázisban szerepel valamennyi felsőoktatási intézményben indított képzés. Gyorsan megtalálhatók a címek, nevek, telefonszámok, valamint az egyes szakokon megkövetelt felvételi vizsgák és a mentességet jelentő feltételek. Az adatbázist sok cikk és még több hiperlink egészíti ki, pár kattintással elérhetők az intézmények saját információs oldalai is. Azonnal megtalálhatók a korábbi évek felvételi feladatsorai, illetve azok javítási útmutatói.

A szöveges tartalom kialakításánál következetesen érvényesült a törekvés, hogy az iskolaválasztás világosan kapcsolódjon az a pályaválasztáshoz, tehát nemcsak a legfontosabb egyetemek népszerű szakjairól lehet olvasni, hanem az iskola elvégzése utáni lehetőségekről is. A web legnagyobb lehetőségét, az interaktivitást is maximálisan kihasználja a palya.hu. A felvételire készülők külön fórumon kommunikálhatnak egymással, a magán-előkészítők pedig mindenki számára elérhetővé tehetik e-mail címüket, telefonszámukat.

A tartalom belső szerkezete a különböző információkeresési és kommunikációs lehetőségeken túl alapvetően a felsőfokon tanulható szakmák nagyobb egységeire épül. A felsőoktatásban érvényesített gyakorlat alapján kilenc pályát - agrár, bölcsész, gazdasági, jogi, műszaki, művész, orvosi, pedagógus és természettudományos - különböztetnek meg. Az állami felsőoktatást így szinte teljes egészében lefedő tematikában az olvasók könnyedén elérhetik az érdeklődésüknek megfelelő képzésről írt összefoglaló cikkeket, az egyes egyetemi és főiskolai karokról, illetve szakokról szóló részletes ismertetőket, a felvételiztető tanárokkal és az elmúlt években felvételizett diákokkal készített interjúkat.

Képzeljük el, hogy egy alapvetően humán érdeklődésű negyedikes gimnazista próbál tájékozódni a Pályán. Mondjuk, hogy a jelentkezésről még nem döntött, csak azt tudja, hogy magyarból vagy történelemből jó esélye lenne a felvételin. A nyitóoldalról rögtön jó néhány irányba elindulhat, a legegyszerűbb talán, ha a "lámpás" nevű szakkeresővel megnézi, hogy milyen szakokra lehet a számára nyerő tantárgyakból felvételizni. Ezek közül aztán kiválaszthatja a legvonzóbb helyeket, és sorba megnézheti a szakok információs lapjait: felvételi keretszám, előző évek túljelentkezési arányai, ponthatárok.

Tegyük fel, hogy egy elég ambiciózus diákról van szó, akinél csak valamilyen jogi egyetem vagy bölcsészkar jöhet szóba. Ez esetben egy kattintással a jogi, illetve a bölcsészpályára ugorhat. "A lehetetlen helyzetek inkább a sikeres felvételi után jönnek, rögtön egy év múlva például az örökös magyar toplistavezető rómaijog-szigorlat" - olvashatja a jogi oldalak címlapján. Ez azonban nem riasztja el, úgyhogy megnézi a különböző jogi egyetemekről szóló részletes leírásokat, elolvas egy interjút az ELTE jogi karának egyik docensével, majd a tavalyi magyar és történelem írásbeli felvételiket. A feladatsorokra pillantva viszont leesik neki, hogy azonnal el kell kezdenie a felkészülést, ezért rákattint a "tréning klub" feliratra, ahol a felvételi előkészítőkről tudhatja meg: mikor, hol, mennyiért.

Az előkészítőket viszont csak később kezdheti el, ő pedig már most is kíváncsi rá, hogy a felvételin mennyit érne aktuális felkészültsége. Belép tehát a Pálya online tesztszolgáltatásába, ahol rögtön próbára teszi magyar- és történelemtudását. Közben pedig már el is képzeli magát az egyetemen, úgyhogy a végén megnézi a "mi micsoda" rovatot, az egyetemi argó szószedetét. A "szigorlat" címszónál ("Az egyetemi/főiskolai rendszer legperverzebb találmánya. Kb. témazáró dolgozat, azaz olyan vizsga, amelyben több félév egymásra épülő tantárgyait kérik számon...") már nem bírja tovább, de elhatározza, hogy élőben is benéz az immár kiválasztott helyekre. Visszaugrik tehát a nyitóoldalra, ahonnan megnézi a nyílt napok listáját.

A felvételi azonban nemcsak a tantárgyi vizsgákból áll. Az egyik legösszetettebb és legtöbb hibalehetőséget magában rejtő résznek szinte minden felvételiző a jelentkezési lap kitöltését tartja. A Pályán elérhető a jelentkezési lap felhasználóbarát verziója, amelynek kitöltését több interaktív útmutató teszi egyszerűbbé. A jelentkezési lap végül kinyomtatható, és ez a nyomtatott verzió szolgálhat támpontként a valódi űrlapok kézzel történő kitöltéséhez, biztosítva, hogy nem szerepel benne hibás vagy értelmezhetetlen adat.

A Pálya nyelvi és vizuális megoldásai is a célkorosztály igényeit próbálják meg kiszolgálni. Az írások hangvétele a magyar sajtó egy részében a nyolcvanas évek végétől érvényesülő új műfajhoz kapcsolódik. Időnként talán túl komplikált, elnyúló mondatszerkezetekkel operálnak, de a lendületes, olvasmányos stílus mindenképpen előny a hivatalos szövegekhez képest. A lapok arculata a legelismertebb amerikai site-okra emlékeztet (wired.com, teenmag.com): egyszerű, szellemes, és mégis a korcsoport igényeinek megfelelően attraktív, azaz a kilencvenes évek mérvadó grafikai irányzataiból táplálkozik. Rendkívül előnyös az illusztrációk és animációk mérete is, amelyek túlméretezése durván lelassítaná az oldalak letöltésének idejét. A palya.hu oldalainak letöltése kivételesen gyors az átlagos magyar nyelvű lapokhoz képest.

Technikailag az UCCU! Névre keresztelt, online adaptív teszt a legérdekesebb. Az UCCU! segítségével bárki lemérheti, mennyire készült fel a felvételire, érettségire vagy nyelvvizsgára. A rendszer azonban azért igazán különleges, mert nem egy előre kialakított kérdéssort ad fel a vizsgázónak, hanem figyeli a válaszokat, és a vizsgázó tudásszintjéhez igazítja a kérdések nehézségét is. Ennek előnye, hogy kevesebb kérdés alapján szélesebb skálán mérhető a teljesítmény. A tesztek értékelésénél végignézhető a kérdéssor, illetve az egyes kérdések, megjelenik a helyes válasz, sőt arra is emlékszik az UCCU!, hogy mennyi időt töltött a tesztelő az adott kérdéssel. A kapott pontszám megértését nagyban segíti a százalékos tábla, amely elárulja, hogy száz tesztelő közül hányan érnek el jobb vagy rosszabb eredményt a miénknél.