A két cég lassan hét éve fontolgat hasonló terveket, tavaly például egy 4,6 milliárd dollárt megmozgató egyesülést hoztak majdnem tető alá, ám végül visszatáncoltak a felek, miután az illetékes európai uniós bíróság megsemmisítette a Sony-BMG egyesülését jóváhagyó határozatot. Az ügyet emiatt felülvizsgálja az Európai Bizottság, ám a bizonytalanság éppen elegendő volt a Warner és az EMI számára a visszakozáshoz. Fontos momentum, hogy a Sony-BMG egyesülés ellen az a független lemezkiadókat tömörítő, Impala nevű társaság lépett fel a legerőteljesebben, amelynek most a Warner szerint élvezik a támogatását az EMI-al történő egyesüléshez. Ez pedig nyilvánvalóan növeli annak esélyét, hogy a piaci szabályozó testületek számukra pozitív döntést hozzanak.

A Warner és az EMI jelenleg a negyedik és a harmadik legnagyobb lemezkiadónak számítanak a világpiacon, ám csakúgy, mint az ágazat egésze, komoly problémákkal küzdenek. Csak az Egyesült Államokban 20%-kal csökkentek a CD-eladások az utóbbi 12 hónapban, a letölthető digitális zenék forgalmazása pedig nem kompenzál ekkora mértékű kiesést. A kalózmásolatok konkurenciája okozta veszteségeken kívül egyik kiadónak sem sikerült igazán sikeres lemezeket megjelentetnie az utóbbi időben, így az EMI 5 héten belül másodszor módosította lefelé bevételi várakozásait, a Warner negyedéves profitja pedig 74%-ot zuhant. Mindez a cégek szerint mindenképpen indokolja a konszolidációt, hiszen az egyesülés után jelentősen csökkenthetnék a költségeket, ugyanakkor az új cég sokkal több szerződött előadóból válogathatna. Kérdés, hogy a felügyeleti szervek is így látják-e majd, akár a tengerentúlon, akár az öreg kontinensen.