Az említett probléma nem új keletű, hiszen az Egyesült Államok egyes bűnüldöző hatóságaival, így például az FBI és a NSA-vel kapcsolatban már évekkel ezelőtt is felmerült az a híresztelés, hogy egyébként tiltott alkalmazásnak minősülő programokat kívánnak használni vélt bűnözők web-alapú beszélgetéseinek lehallgatásához. 2006 októberében Svájc is fontolóra vette a gyanúsítottak VoIP (Voice over Internet Protocol) beszélgetéseinek megfigyelését. Az elképzelések szerint ilyen esetben vagy a rendőrség, vagy az internet-szolgáltató tudná elhelyezni – titokban - a kérdéses számítógépen a más helyzetben illegális szoftvert. Az alkalmazás az interneten keresztül, adatcsomagokban továbbítaná a rendőrségnek a mikrofonokon keresztül rögzített hangfelvételeket. Bár viták már Németországban is folynak róla, a német legfelsőbb bíróság a megfelelő jogi szabályozás hiányában egyelőre megtiltotta a rendőri hackelést.

Az F-Secure által február elején feltett kérdésre összesen 1020 szavazat érkezett, amelynek összesen 65%-a nem szeretné, ha a rendőrség ilyen módszerekkel élhetne nyomozás közben, míg 23,8% engedné működni a rendőrségi hackereket. A voksok legnagyobb része öt országból érkezett: Németországban a szavazók 91%-a, Svédországban a 82%-a, Finnországban a 70%-a, az Egyesült Államokban a 68%-a, az Egyesült Királyságban pedig az 56%-a nem adna ilyen jogokat a rendőrség kezébe.

Az F-Secure az Uniós szabályozást szem előtt tartva már korábban ígéretet tett arra, hogy anti-vírus programjaiban nem hagy olyan hátsóajtókat, amelyek lehetővé tennék hasonló jellegű szoftverek működését – függetlenül azok forrásától. A nyilatkozatot a vállalat honlapján is közzétette.