A France Télécom, a nagyságra második, piaci értékét tekintve negyedik európai távközlési vállalat kedden 4,139 milliárd eurós adózott eredményt jelentett tavalyról, 28 százalékkal kisebbet a 2005-ös 5,709 milliárdnál. Megerősítették, hogy a fejlődés lehetőségeit Európán kívül érdemes keresni. Már novemberben közölték, hogy 2008 végéig 22 ezer munkahelyet megszüntetnek a 121 ezerből, részben nyugdíjazás és állami közszolgálatba való áthelyezés révén. Közben hatezer új állást kínálnak "fiatal tehetségeknek".
A
csoport eredményét közvetlenül a brit Orange mobilszolgáltató részleg leértékelése rontotta - az Orange-hoz tartozik a France Télécom teljes mobilágazata -, de a céget tovább nyomasztja az is, hogy a fogyasztók mindinkább feladják a vezetékes vonalakat a mobiltelefonálás és az internet alapú szolgáltatások javára, ám - legalábbis ez utóbbiakban - a konkurencia kínálata fürgébb volt, illetve a France Télécomnak sokba kerül az átállás. Tavaly a beruházásokat 11,6 százalékkal 6,732 milliárd euróra emelték. A cég célja mindenesetre az, hogy piacvezetővé váljon Európában a vezetékes és a mobilszélessávú szolgáltatásokban. A mobilüzletágban a francia piacon ez már tavaly sikerült is, sőt, a francia vezetékes piacon is stabilizálódtak a csoport bevételei.
Az üzemi eredmény 33,4 százalékkal 6,988 milliárd euróra csökkent 10,498 milliárdról.
A bevétel 7,5 százalékkal, 51,702 milliárd euróra emelkedett 48,08 milliárdról, szervesen 1,2 százalékos volt a fejlődés. A különbség a csoportmérlegben 2005. november óta szereplő, spanyol Almena mobilszolgáltató hozzájárulásából adódott.
A részadatok igazolni látszanak a France Télécom szándékát, hogy a további növekedés lehetőségeit a telített nyugat-európai piacon kívül akarja keresni, főleg Afrikában, a Közel-Keleten és Ázsiában. Európában a barangolási díjak kényszerű csökkentése - az EU-szabályozás miatt - is rontja az eredményességet.
A személyi távközlési szolgáltatásokban, benne a mobilszolgáltatással, a bevétel Franciaországban 1,1 százalékkal (azonos csoportösszetételre, azaz szervesen számolva 1,0 százalékkal), Nagy-Britanniában 0,7 százalékkal (szervesen 0,4 százalékkal), Spanyolországban szervesen 4,1 százalékkal nőtt - jóllehet a széles sávú szolgáltatások ügyfeleinek száma Franciaországban és Nagy-Britanniában megháromszorozódott, Spanyolországban megötszöröződött -, ellenben Lengyelországban 21,1 százalékkal (szervesen 17,2 százalékkal), Európán kívül pedig átlagosan 15,5 százalékkal (szervesen 13,7 százalékkal) ugrott meg a bevétel.
A hagyományos otthoni telefonszolgáltatás bevétele Franciaországban 0,3 százalékkal, Spanyolországban 13,7 százalékkal csökkent, Nagy-Britanniában 0,4 százalékkal nőtt, és még Lengyelországban is 3 százalékkal megcsappant, ellenben Európán kívül 9,2 százalékkal emelkedett.
A France Télécom tavaly júliusban eladta szakmai telefonkönyv vállalkozását, a Pages Jaunes-t. A még megmaradt 54 százalékát értékesítette 3,3 milliárd euróért, miután a kisebbségét 2004-ben kibocsátotta a tőzsdén. Most a vevő az amerikai Kohlberg Kravis Roberts & Co. Ltd. befektetési társaság volt.
A France Télécomnál azt is közölték, hogy eladják a műholdas mobilközvetitő üzletágukat, 60 millió euróért, a francia Apax Partners befektetési alapnak.
A France Télécomnak az éleződő verseny és a mobil-átkapcsolási, "barangolási" tarifák EU-szabályozás miatt kényszerű csökkentése miatt sürgős szüksége van pénzre, annál is inkább, mert az Európai Bizottság az Európai Bíróságon pereli Franciaországot azért, mert a francia kormány nem szerezte vissza a France Télécomtól a neki juttatott, EU-szabályokba ütköző állami támogatást. A francia kormányt 2004. augusztusban kötelezték, hogy szedje be a France Télécomtól azt a - 798 millió és 1,14 milliárd euró között becsült - összeget, amely adókedvezmények miatt maradt a cégnél.
A francia kormány 2005. májusban 8 százalékot értékesített a France Télécomból gyorsított eljárással, intézményi befektetőknek, 4,5 milliárd euróért.
Egy korábbi eladás nyomán a francia állam részesedése 2005. szeptemberben csökkent 50 százalék alá a France Télécomban, és a további privatizálás után már csak 33,1 százalékos benne a közvetett és a közvetlen állami részesedés. Azonban a kormány továbbra is "jelentős részvényes" akar maradni középtávon.