Martin Ostermeyer, a postdami egyetemen sikeresen tesztelt eljárás projektvezetője elmondta, hogy a kódolási szakértők titkos fegyvere ez esetben a kvantum-kriptográfia, amelynek segítségével két személy egy titkos kulcsot alkalmaz. Az eljárás révén minden lehetséges információt kódolva tudnak küldeni telefonon vagy az interneten, legyen az szöveg, kép vagy e-mail. Az adó rejtjelezi a hírt a kvantumkóddal, a hír, vagy kép pedig zűrzavaros információtömeggé válik, amit a fogadó fél ugyanazzal a kóddal visszaalakít. A feltétel, hogy küldő és fogadó megegyezzen a kódban.

A rejtjel titka a fotonok csodálatos tulajdonságán alapszik, azokén a részecskékén, amelyek a fényt alkotják. Ezek fizikája drámai módon eltér mindattól, ami a látható világban érvényes. Így például a fényrészecskék bizonyos tulajdonságait nem lehet pontosan megmérni, anélkül, hogy ne változtatnák meg őket.

A potsdami kutatók egy bizarr tulajdonságot használtak ki, az úgynevezett részecske-kapcsolást. Ennek során két fotont mintha szellemek kapcsolnának össze, legyenek azok akár egymillió kilométernyi távolságra egymástól. Ez a kapcsolat rendkívül érzékeny, és ha olyan hatás éri, mint például egy lehallgatási akciónál, akkor szétszakad a telepatikus kötés.

Ez a tulajdonság ideális jelöltté tette a részecskéket ahhoz, hogy segítségükkel lehallgatásbiztos módon lehessen információkat továbbítani az üvegszálas kábeleken. Ha valaki megcsapolja a kábelt, nem teheti észrevétlenül, mert megzavarja az érzékeny adatáramlást: az egyik fotonon végzett mérés befolyásolja a másik foton mérési eredményét.

Martin Ostermeyer elmondta, hogy a módszert pingpong protokollnak nevezték el. A címzett két összekapcsolt fotont állít elő: mintha a küldő két azonos papírlapot küldene - ez a ping -, s a fogadó az egyiket sajátos jellel ellátva visszaküldené a feladónak - ez a pong, s a visszaérkező "küldemény" ismét egyesíti a részecskét a párjával. A kettő együtt jelet hoz létre, amely a kód egy része. Ezzel már egy információ minden egyes képpontját kódolni lehet, hogy aztán lehallgatásmentesen  továbbítsák az interneten.

A kísérlet során Ostermeyer és tanítványa, Nino Walenta az egyetem kódolt logóját küldte el online. Miután mindig csak a fotonpár egyik felét küldik, a kívülállók a kvantumfolyamot ugyan lehallgathatják, de nem jutnak hozzá a benne foglalt információhoz.

Az eljárás azonos átviteli sebességnél bármely klasszikus kódolási rendszernél biztonságosabb - véli a professzor. Most azt vizsgálják, mennyire alkalmas hétköznapi felhasználásra az eljárás, amely elsősorban az internetes bankok, valamint a titkosszolgálatok számára lehet érdekes - olvasható a Die Welt online kiadásában.