A Pannon Példakép Alapítvány immár tizedik alkalommal adta át díjait. Az alapítvány 2007. évi második díjátadóján a több száz jelölt közül a kuratórium által kiválasztott három legkiválóbbnak adták át a Példakép Díjakat, s a velük járó egy-egymillió forintot.
Magyarország új példaképei:
Elek Dóra, a Baltazár Színház vezetője
Erdődi Béláné Julianna, a romániai Zilahon élő 19 gyermekes nevelőszülő
Nádas Pál, a Magyar Paralimpilai Bizottság elnöke, a Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon igazgatója.
A Példakép Alapítvány folyamatosan várja a jelöléseket. Az alapítvány postacíme: Pannon Példakép Alapítvány, 2040 Budaörs, Baross u. 165.; elektronikus levélcíme: peldakep@peldakep.hu. Az alapítvány működéséről további információk az interneten a www.peldakep.hu oldalon találhatóak.
Dóra tíz éve hozta létre és működteti a Magyarországon az egyetlen hivatásos és állandó színtársulatot, amelyik értelmi sérült színészekből áll. A társulata kifejezetten erre a feladatra verbuválódott, a színház megközelítése is elsősorban művészi, nem pedig gyógyító-rehabilitációs. A sérültekre gyakorolt terápiás hatás nem célja, hanem az egyik fontos hozadéka a színpadi munkának. Intenzív együttlét, színvonalas szakmai képzés jellemzi azt a munkát, amelyben Dóra kompromisszumot nem ismerve, a maximumot igyekszik kihozni a színészeiből. Emellett szüntelen és fáradhatatlan forrásteremtő, aki a nehezedő körülmények között is igyekszik folyamatosan fejlődni.
Julianna és férje a romániai Zilahon tizenkilenc nehéz sorsú gyereket nevel saját otthonában. Sokan közülük testi vagy értelmi fogyatékosok; vannak, akik egyetemre járnak, de vannak, akik képtelenek lesznek valaha is az önálló életre. De mindannyiukban közös, hogy reménytelen helyzetű családba születtek, és Júliáék adnak nekik esélyt a jobb életre. A házaspár emberségből, gyerekszeretetből vállalja az irgalmatlanul súlyos terhet, amit a gyerekek ellátása, iskoláztatása és nevelése jelent. Amikor kiderült, hogy nem lehet saját gyermekük, sorra vették magukhoz a rászoruló kicsiket. Minden este legalább húszan ülik körül az asztalt, és addig bővítették a házat, amíg minden gyereknek saját kis külön kuckója lett.
„Nem az az érdekes, hogy lábatlan emberek röplabdáznak, hanem az, hogy Magyarország–Németország: 3–2” – vallja Nádas Pál, aki immár 35 éve szolgálja - többféle beosztásban – a fogyatékossággal, mozgássérüléssel élők ügyét. Munkája a szenvedélyévé vált, s önzetlen elhivatottsága példaképpé tette őt környezetében és azon túl is. Nádas Pál gyerekkorában hét évet maga is állami gondozásban töltött, és sorsszerűnek érzi, hogy erre a területre vezette az élet. Különleges személyisége, szervezői készsége és intézményteremtő buzgalma alakját legendássá tették. Mindkét tisztségében azon dolgozik, hogy a mozgásukban akadályozottak sikeres, boldog és teljes életet élhessenek.