A stratégia kulcsfontosságú pontjai a következők: 

ˇ    A Google adatközpontok hatékonyságának maximalizálása

Ezek felelnek a cég által fogyasztott energia többségéért. Fogyasztásuk kevesebb, mint a fele az átlagos iparági adatközpontokénak, így a cég energiafogyasztását több, mint két nagyságrenddel csökkentik.

ˇ    Több megújuló energiaforrás használata

A cég nemrég fejezte be 1,6 megawattos napkollektora telepítésének első fázisát Mountain View-i főhadiszállásán. A Google elkötelezte magát, hogy energiaszükségletéből 2012-ig további 50 MW-nyit megújuló energiából fog fedezni –ez a mennyiség elég lenne 50 000 lakás számára.  A cég ráadásul meg fogja határozni azt az árat, amennyit maximum hajlandó fizetni az adatközpontjai számára vásárolt, szénből származó áram esetében, hogy ezzel is bátorítsa a tisztább energia használatát.

ˇ    A károsanyag-kibocsátás ellentételezése

A Google felismerte, hogy az ellentételezés egy tökéletlen megoldás, de úgy hiszi, hogy segíti finanszírozni azon környezetvédelmi fejlesztéseket, amelyek másképp nem valósulnának meg. Ráadásul a Google szívesebben fektet be olyan projektekbe, amelyek most csökkentik a globális széndioxid-kibocsátást, mint hogy várjon addig, amíg saját maga fel nem tudja számolni azt a jövőben.

ˇ    A cég javainak felhasználása annak érdekében, hogy a normál üzletmeneten túlmutató hatást érjen el:

o    Befektetések innovatív projektekbe, mint pl. az elektromos hálózatról tölthető hibridautók technológiája, hogy a tisztább technológiák hamarabb legyenek üzletileg megvalósíthatók.

o    Társalapítója a Climate Savers Computing kezdeményezésnek, amelynek célja a számítógépek hatékonyságának növelése és a széndioxid-kibocsátás 54 millió tonnával való csökkentése 2010-re.

o    A felhasználók számára lehetővé teszi, hogy informálódjanak az őket illető energia- és klímaváltozási ügyekről a Google Earth és a Google Transit segítségével.

o    Támogatja a közvélemény befolyásolását – beleértve az energiafelhasználás hatékonyságának és a megújuló energiaforrások használatára vonatkozó szabványok kidolgozását, figyelmeztetést az üvegházatás következményeire, valamint a közpénzek nagyobb arányú ráfordítását a az energiatakarékossággal és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kutatás- fejlesztési projektekbe.