A szolgáltatás pontos meghatározása mellett nagyon fontos a szolgáltatásra vonatkozó minőségi és mennyiségi követelmények részletes kifejtése, akár magában a szerződésben, akár a szerződés terjedelmét lényegesen meghaladó mellékletben. E követelmények pontos rögzítésére az outsourcing-szolgáltatás igénybe vevője (a felhasználó) többnyire nagy hangsúlyt fektet. Azonban vannak olyan szolgáltatásjellemzők, amelyek nem pusztán a szolgáltató érdekkörében felmerülő tényezőktől függnek. A nyilvánvaló ellenvetésen túl az egzakt mérés körüli problémák is jogérvényesítési nehézségeket okozhatnak. Mivel a szolgáltatás mennyiségi, illetve minőségi jellemzői az outsourcing-szerződések sarokkövei, mindenképpen áthidaló megoldást kell találni. Elképzelhető, hogy az adott szolgáltatáskategóriára a piacon széles körben elfogadott átlagértéket kell alkalmazni (pl. egy karbantartási szerződés esetén a szolgáltatónak a hiba megadott formában történt jelzésétől számított reakcióidejének meghatározásához), de a bonyolultabb jellemzők esetében kiindulási pontként szolgálhat a piacvezetők ajánlatában szereplő érték is.

Az outsourcing felhasználóinak tanácsolható, hogy ne ragaszkodjanak görcsösen egy adott szolgáltatásjellemző értékének (ilyen lehet például a hálózatleállások aggregát időtartama) maximalizálásához vagy minimalizálásához, hanem helyette inkább kössék ki a folytonos üzletmenet szempontjából értékesebb más megoldás (például alternatív hálózati routing) elérhetőségének biztosítását, így bővítve a szolgáltató szerződéses kötelezettségeinek listáját.

Kényszerek és szankciók

A szolgáltatásra vonatkozó minőségi, mennyiségi követelményeknek történő nem megfelelés esetére különböző, a szerződésben rögzített szankciókat érvényesíthet a felhasználó a szolgáltatóval szemben. A jól kidolgozott szankciórendszernek a felhasználó szempontjából a szerződésnek megfelelő teljesítést kikényszerítő hatása mellett jogvita esetén a könnyebb jogérvényesítés lehet a legnagyobb előnye, míg a szolgáltatónak az ilyen szerződés jól előre jelezhető (és esetleg limitálható) jogi kockázatot jelent. Az outsourcing-projektnek munkajogi vonzatai is lehetnek, ha az a felhasználó egyes alkalmazottjainak a szolgáltató munkavállalói állományába történő átkerülésével jár. Ezt a trendet a közösségi joganyagból a Szerzett Jogok Irányelv (Acquired Rights Directive) és a hatályos magyar jog releváns rendelkezései jogi szempontból is alátámasztják.

Mindezen felül az outsourcing együtt járhat egy nem feltétlenül pozitív mellékhatással is. Előfordulhat ugyanis, hogy tovább terjed az a Magyarországon amúgy is bevett gyakorlat, hogy bizonyos munkaviszony jellegű jogviszonyok megbízási vagy egyéb polgári jogi jogviszony formájában jelennek meg. E jelenség okait, munka- és adójogi kihatásait most nem kívánjuk részletezni. A fentiekben összefoglalt specifikus jogterületeken túl figyelmet érdemelnek az IT-outsourcingszerződésekkel kapcsolatos tulajdonjogi kérdések, a harmadik személyekkel kötött szerződések, az ellenszolgáltatás specifikus problematikája, valamint a szolgáltatás tartalmára, terjedelmére vonatkozó változtatás igényének előzetes rendezése.