Körülbástyázva

Ormós Zoltán, 2000. február 1. 21:22
Az új dimenziókat elénk táró outsorcinghoz a Kodak adta meg az alaphangot, még a nyolcvanas évek végén, amikor is külső cégre bízta egész informatikai és adatkezelési rendszerének menedzselését. Azóta az informatika és az outsourcing között egyre szorosabbá vált a kapcsolat. A jelentős eszközigény miatt az informatika területén megfigyelhető outsourcing együtt járhat lízingkonstrukciók átalakításával, emberi erőforrások átcsoportosításával vagy akár bizonyos eszközök értékesítésével. Cikkünkben az outsourcing jogi hátterével foglalkozunk, az itt leírtak egyaránt vonatkoznak a felhasználó telephelyén nyújtott IT-szolgáltatásokat (facilities management) és az "igazi" outsourcing-szolgáltatásokat tárgyaló szerződésekre.
Szerződő felek és feltételek

A szolgáltatás pontos meghatározása mellett nagyon fontos a szolgáltatásra vonatkozó minőségi és mennyiségi követelmények részletes kifejtése, akár magában a szerződésben, akár a szerződés terjedelmét lényegesen meghaladó mellékletben. E követelmények pontos rögzítésére az outsourcing-szolgáltatás igénybe vevője (a felhasználó) többnyire nagy hangsúlyt fektet. Azonban vannak olyan szolgáltatásjellemzők, amelyek nem pusztán a szolgáltató érdekkörében felmerülő tényezőktől függnek. A nyilvánvaló ellenvetésen túl az egzakt mérés körüli problémák is jogérvényesítési nehézségeket okozhatnak. Mivel a szolgáltatás mennyiségi, illetve minőségi jellemzői az outsourcing-szerződések sarokkövei, mindenképpen áthidaló megoldást kell találni. Elképzelhető, hogy az adott szolgáltatáskategóriára a piacon széles körben elfogadott átlagértéket kell alkalmazni (pl. egy karbantartási szerződés esetén a szolgáltatónak a hiba megadott formában történt jelzésétől számított reakcióidejének meghatározásához), de a bonyolultabb jellemzők esetében kiindulási pontként szolgálhat a piacvezetők ajánlatában szereplő érték is.

Az outsourcing felhasználóinak tanácsolható, hogy ne ragaszkodjanak görcsösen egy adott szolgáltatásjellemző értékének (ilyen lehet például a hálózatleállások aggregát időtartama) maximalizálásához vagy minimalizálásához, hanem helyette inkább kössék ki a folytonos üzletmenet szempontjából értékesebb más megoldás (például alternatív hálózati routing) elérhetőségének biztosítását, így bővítve a szolgáltató szerződéses kötelezettségeinek listáját.

Kényszerek és szankciók

A szolgáltatásra vonatkozó minőségi, mennyiségi követelményeknek történő nem megfelelés esetére különböző, a szerződésben rögzített szankciókat érvényesíthet a felhasználó a szolgáltatóval szemben. A jól kidolgozott szankciórendszernek a felhasználó szempontjából a szerződésnek megfelelő teljesítést kikényszerítő hatása mellett jogvita esetén a könnyebb jogérvényesítés lehet a legnagyobb előnye, míg a szolgáltatónak az ilyen szerződés jól előre jelezhető (és esetleg limitálható) jogi kockázatot jelent. Az outsourcing-projektnek munkajogi vonzatai is lehetnek, ha az a felhasználó egyes alkalmazottjainak a szolgáltató munkavállalói állományába történő átkerülésével jár. Ezt a trendet a közösségi joganyagból a Szerzett Jogok Irányelv (Acquired Rights Directive) és a hatályos magyar jog releváns rendelkezései jogi szempontból is alátámasztják.

Mindezen felül az outsourcing együtt járhat egy nem feltétlenül pozitív mellékhatással is. Előfordulhat ugyanis, hogy tovább terjed az a Magyarországon amúgy is bevett gyakorlat, hogy bizonyos munkaviszony jellegű jogviszonyok megbízási vagy egyéb polgári jogi jogviszony formájában jelennek meg. E jelenség okait, munka- és adójogi kihatásait most nem kívánjuk részletezni. A fentiekben összefoglalt specifikus jogterületeken túl figyelmet érdemelnek az IT-outsourcingszerződésekkel kapcsolatos tulajdonjogi kérdések, a harmadik személyekkel kötött szerződések, az ellenszolgáltatás specifikus problematikája, valamint a szolgáltatás tartalmára, terjedelmére vonatkozó változtatás igényének előzetes rendezése.